Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 5. kötet, 1-25. sz. (1844)

10. szám

— 152 ­s egyedül azokra szorítkozunk, mellyek embereknél födöztet­tek föl. s mellyeknek figyelembe vétele a gyógygyakorlatra is befolyással lehet. Az illyetén növenytermékek jelenleg mind inkább vizsgálat tárgyaivá válnak, ügy hogy az 1842-dik év e tekintetben már számos foglalásokat tett, mellyek közül ne­vezetesebbek a következők: Dr. Berg Stockholmban (1. Mül­lers Archiv 1842. I. 30i.) azt tapasztalta , hogy a gyermekek zsebréiben létező fehér foltok, ágasbogas fonalszövetből álla­nak , millyet a fejkoszban is találhatni. — Bayer (l. Fro­rieps Notizen Nro 492) összehasonlítván az állatok és ember tíidőaszkórát, azt jegyzi meg, hogy a légmellben (pneumo­thorax.) agümős elfajulásu mellhártyán penészképletek szár­mozhatnak , millyenek a madarak légtömlőiben is találtatnak. (Helyesen nevezi tehát a magyar az illyetén egyéneket pené­szes embereknek) Dr. Hannover terjedelmesebb értekezésé­ben (Müllers Archiv 1842) előadja, hogy ő a pezsgési gom­bától (Gährungspilz) egészen különböző gombanemet vett ész­re , mellyet ő fonalgombának (Fadenpilz) nevezett el. Ezen növény finom, egyenes fonalakból áll, mellyek vagy tisztán átlátszók , vagy apró, kerekded parányokból álló tartalmuk van, mellynek keringése nem vétetett észre ; némelly fonalakban a tartalom közönként homályosabb, mintha a fonal sejtekre volna osztva. Ezen fonalak rend nélkül ágodzanak el, a nél­kül , hogy a gallyak véknyabbak volnának a törzsöknél. A növény úgy látszik elválás által szaporodik, legalább a gal­lyak szétosztásánál észre lehet venni, hogy a fő ágtól egy haránt vonal által vannak elkülönözve. Hannover azt tartja, hogy ezen növény a Leptomitus nemhöz tartozik. O ezt először a bélcsatornában találta. A takonybártya , mellyen fészkel vagy sima , vagy egyenetlen és bársonyképü, s gyakran barnás ta­konnyal vagy pépes állománnyal van befödve. Ritkábban s leg­gyakrabban a gyomornyit (cardia) táján, lehámlásokat (ex­coriatio) is lehet egykorulag találni, hol a takhám (epithe­lium) hosszcsikokban hiányzik, vagy fekélyeket, mellyek apró fölemelkedésekkel kezdődnek , majd középen megvörö­södnek s elmélyednek, kerületükön pedig összetorlódott tak­hámsejfekből egy sáncz képződött. — A bélcsatornában pép­nemű anyag van. A fonalgomba ezen anyagban tartózkozik e's azon sánczban , melly a fekélyeket környezi. A puszta takony -

Next

/
Thumbnails
Contents