Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 5. kötet, 1-25. sz. (1844)

10. szám

— 133 — ban , bár ritkán , a pezsgési gombát lehet találni. Végre találtatnak még néhány finom tűképii részecskék, mellyek nen» a fonalgomba töredékei, de a mellyek, úgy látszik, a gombaképződéssel szoros viszonyban állónak. — A gomba úgy látszik nem vehiculuma a hagymázragálynak; Hannover 70 hulla (cadaver) közül, 14-ben találta; a hagymázon kivűl pedig, mellyben gyakran hiányzott, a tüdővészben, tüdőgyuladásban, rezgőrjben (delirium tremens), idült gyomorlobban , hashártyagyuladásban és húgyárban (diabetes). Hogy nem a rothadás eredménye, megtetszik onnan 1. Hogy a halál után 14—30 óra uiulva kifejlődve találtatik. 2. Hogy juliustól januárig egyaránt jő elő, s következőleg nincs viszonyban azon évszakhoz , mellyben a megoszlás (Verwesung) lassabban vagy hirtelenebben történik. 3. Hogy Hannover már életében találta azt egy hagymázos betegnek szájából vett takonyállományban , kinek nyelve barna cserepedzéssel volt beborítva. Szinte találta egy hártyás torokgyíkban szenvedő embernél a nyelcsapon (uvula) létező apró , fehér fekélyekben. Sőt a zsebrékben is tapasztalta, mellyekben Albers még sokkal hamarább vette észre. Egy arczorbánczban szenvedő nőnél a barna és száraz, majd ismét megnedvesedő nyelven Hannover pezsgési gombát talált. A beteg meggyógyult. Végre talált Hannover a hugyáros vizelletben a pezsgési gomba mellett, fonalgombákat is, számtalan elágozásaikkal, osztályzataikkal, s szemcsés tartalmukkal, azon pelyhekben , mellyek a vizelleten úszkáltak. Erre következő napon a beteg meghalt, s a fonalgombák bélcsatornájában is találtattak, Az itt közzé tett tapasztalatokból nyilván való, hogy az állati életinűzöttségben s az ebből eredő kiválasztásokban két rendbeli gombaalakok jőnek elő t. i. a forrási és fonalgombák. Mind két rendbeliek jőnek elő egymás mellett, mégpedig , úgy látszik a szájüregben , bélcsatornában és a húdutakban. Ugyan ezen vizsgálatokból az is kiviláglik, hogy a gombaképződés akkor is megtörténik, ha az életműség, erejét tekintve , nem jutott a legalsó fokozatra ; mert az egyik nő meggyógyult, mind a mellett hogy szájában forrási gombák találtattak. A fonalgomba támadására, úgy látszik , szükséges bizonyos életmunkásság, mert az életműzöttség határain kivül ntni terem , nem még vizben sem, sőt állati anyagokkal ösz-