Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 4. kötet, 1-25. sz. (1843)

2. szám

— 41 — mérsékénél, ugy hogy a kísérlet végével a gűz megsürüdése által jutott nagyobb hévmérséki fokra, mint minő a légé volt. Egy igen pontos hévmérő folyvást a vízben tartatott, és adatai a fokok legkisebb perczéig fölszámittattak. Mindenik gó'z rejtező hevőjének, természetesen a gőz hévmérsekével kellett arányban lenni. Egyenlő súlyok. Rejtező hevőtartalom. Gőz vízé — — — — borléié (külön súlya 0,825) — — égvényé (forrpontja 44°

;4 — — kőolajé — — — — terpentinolajé — — — — legsavé (külön súlya 1,494) —— könlegegfolyadéké (külön súlya 0,978) 4SI „ — boreczeté (külön súlya 1,007) — 501 „ Ha a különböző gőzök rejtező hevője azok tériméjével hason arányban áll, mi valónak is látszik lenni e számítás szerint: úgy mindenik folyadékból ugyanannyi hevővel, ugyanannyi gőzt állithatni elő$ tellyességgel nincs tehát abban haszon, ha a gőzgépeknél viz helyett más gőzzé válandó folyadékok alkalmaztatnak. — A vizgőz rejtező hevője alsóbb hévmérséken saját kiterjeszkedésével nő, kevesbedik pedig magasb hévmérséken a surüdés nagyobbodtával. Bizonyos üres térben könnyen fölforralhatni a vizet 30° C. foknál, de az ekkor termődő gőz sokkal kitérjeszkedőbb s vékonyabb mint a 100° fokon termődő, s több rejtező hevőt is bir. A honnan az iires térben való lepárolás közben legkevesebb tiizi szer sem kiméltetik meg. Sharp megmutatá hogy bár milly magasan álljon is a gőz hévmérséke 100° C. fokon fölül, mégis egyenlő súly sűrittetvén meg belőle viz által, ezen viz hévmérséke épen annyira növekszik fokára nézve , tehát hogy a he vő rejtekező meg szabad hevője együtt véve mindég egyenlő sommára rúg. Ez által kész az út, melly szerint a goz rejtező hevőjét 550 fok. 254 „ 174 „ 102 „ 102 „ 305 „ 4