Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 4. kötet, 1-25. sz. (1843)

2. szám

- 42 mindenik hévmérséken meghatározhatni. Tegyük a gőz szabad hevőjét 100° C. fokon szinte 100° fokra, számba sem vévén azon szabad hevőt, mellyel a 0° alul bir, ekkor egy illyes gőznek rejtező hevőjével mi 550 fokra rúg, az ege'sz sommá 650 fokot tesz. Hogy már valamelly gőz rejtező hevőjét meghatározhassuk, 100° fokon fölül bár minő hévmérsékűét, a szabad hevő fokait ez állandó sommából, a 650-ből ki kell vonni. így például 150 C. fokú gőz rejtező hevője 650—150, tehát 500 fok. Ugy látszik miként a vizgőz ezen rejtező meg szabad (érezhető) hevője közötti viszony, meg van a 100° C. fokon aluli hévmérséken is s tehát ezen hévmérsékekre nézve ki lehet számítani ugyanazon szabály szerint a gőz rejtező hevőjét. •— Szabad hevő Rejtező hevője egyenragy hévmér sék. tő súlya gőznek. 0° — — — — 650 fok. 10° — — — — 640 „ 50° — — — - 600 „ 100° — — — — 550 „ 150° — — — — 500 „ 200° — — — — 450 „ Desprete ugy találá, hogy más gőzök rejtező hevője , például a lángé, égvényé és terpentinolajé e tekintetben nem úgy áll, mint a vízgőzé. — JMinthogy a gőzök nagy mennyiségű hevővel birnak és azt könnyen is közlik hidegebb testekkel, gyakran használtatnak mint hevőterjesztők. A hasonló körülmények közt vizgőz által melegített testek hévmérséke soha sem emelkedhetik fölebb 100° C. foknál, s ez okból vajmi sokkal tanácsosb, a megpergelést s égetést akarva ki kerülni kivonatok készítésénél, ha az életinüvi anyagokat vízgőzzel s nem tűzzel melegítjük meg. Dr. Kun Tarnál.