Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 4. kötet, 1-25. sz. (1843)

14. szám

rajta. Ha a gyermek estve vagy éjjel lepetett meg, 8 azonnal hánytató vagy hashajtó szer adatott, akkor a tevőleges kórjelek reggel felé meglehetősen lecsilapulnak, s a lázas mozgalom elenyészett. Mind a mellett a kis beteg egész nap lankadt, unalmas, bosszús, álmos, miglen a láz estve felé ismét egész élénkséggel visszakerül, s következő reggel ismét megszűnik, Ezen tetszőleg nehéz, de még is legtöbb esetben könnyen gyógyítható betegség (legalább addig , mig tetemes agyratorlódás nincs jelen , melly néhány nadályokat szükségelne) gyógymódja abban áll, hogy a gyomor és belek hirtelen ürittessenek ki hánytató , s erős de nem izgató hashajtó által (néhány szemer nyomizga s később 4—6 óra múlva himbojmagolaj által). Azután sós vegyiték salétrommal vagy nyomizgával vagy keseréleggel s ezekhez hasonlókkal használtassék mind addig mig szükséges, 8 ezen hashajtó a körülményekhez képest ismételtessék , s igy a betegség jobbadán néhány nap alatt eltávolittatik. Idült eseteknél húzamosabb ideig tart a dolog , névszerint pedig hol a betegség görvély vagy gümőkór által tartatik fön, s ez esetekben inkább átalános gyógymód kívántatik. Az étrendre mind a betegség alatt, mind után szigorúan kell ügyelni. De ezen kór folyamata alatt nem épen ritkán éjszaka hirtelen élénk fejfájások , fölsikoltások , rángások állanak be , következő reggel pedig tetemes homlokfájdalom, fejforróság, fényiszony, összehúzódott láta , hányás, sebes de nem mindég szapora érverés s más pókhálókérlobot tanúsító kórjelek mutatkoznak. Ekkor az orvos szinte azt hiszi talán, hogy a kóresetet elismerte s egy már kiképződött agyhártyalobbal vagy fejvizkórral van dolga. Illyenkor tehát mindent tesz, vért bocsát, hashajtót ad, hólyaghúzót alkalmaztat, édes higanyt rendel, de sokszor minden siker nélkül; a betegség kiizzadásba megy által s a gyermek meghal, s halál után valódi agy- vagy agyhártyalobra talál az ember. Ezen utósót azonban az eredeti betegségnek, az izgatási vagy félbehagyó Iáznak, csak történetes szövetkezménye gyanánt kell tekinteni, s egyátalában nem lehet ez utósót, az agygyuladás első kórszaka gyanánt tekinteni , mint azt több kórtudósok teszik. Ha megfontoljuk a gyermekek, különösen a görvélyesek hajlamát agybetegségekre ; ha gondolára vesszük miként rendesen a gyomor és belek ideigleni zavarai , agybán-