Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 4. kötet, 1-25. sz. (1843)

1. szám

10 az egész nyomás tizedrészén innen , tehát mintegy tizedrészeig az egész sommának — változó. A gőz köri légnek illy változó nyomása okozza azt, hogy a viz forrpontja 2 és V2 C. fokkal különbözik. A következő névsor előnkbe adja a viz forrpontját a légmérő néhány állasát vévén tekintetbe. Lég mérő állása. A viz forr pontja. 29 hüvelyk — — 100°,817 C. 28,5 „ — — — 100°,408 28 „ — — — 100° 27,5 „ — — — 99°,592 27 „ — — — 99°,183 26,5 „ — — — 98°,775 26 „ — — — 98°,366 Kitetszik a névsorból, miképen egy hüvelknyit változván a légmérő, a viz forrpontja 0,817 fokkal változik tehát, hogy a légmérő 0, 1 hüvelykkel emelkedvén vagy esvén alá a viz forrpontját 0,817 fokkal magasbitja vagy alább szállitja. Épen e szempontból kellett a gőzköri lég nyomását, mint már fölebb is emiitők, tekinteni a hévmérőkön , a viz forrpontjának meghatározásainál; a viz csak 1000 C. foknál kezd forrni, ha e nyomás egy 28 hüvelyknyi magasságú higanyoszlopéhoz hasonló. — A gőzköri lég nyomása kétségkívül legnagyobb a tenger tükrén vagy is fölületén, és azon arányban kisebbedik, mellyben a tengeren fölül emelkedünk, ugyanis, minthogy fölebb emelkedve egy részét a gőzköri légnek magunk alatt hagyjuk, a fölöttünk levő lég nyomása mindég kisebbedik. Ez oka, miért a viz hegyek ormóin szembetünőleg kisebb hévmérséken kezd forrni, mint a hegyek tövén. Saussnre például a Montblanc hegy csúcsán, melly legmagasb egész Európában , a viz forrpontját 84,4° C. foknál tapasztalán Ellenkezőleg a viz mély gödrökben vagy vermekben nagyobb melegséget kivan, hogy fölforrjon, mint a föld fölületén. Dologértő emberek egy eszközt ké-