Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 4. kötet, 1-25. sz. (1843)

10. szám

- 181 — kiált) s miután az előadottakból ezen kártékonyságnak minden okai kiviláglanak , nem szükség azokat itt ismételni Látjuk egyébbiránt ezen értekezésből, hogy az ellenkező nézetek , vélemények még jelenleg is szintagy fönállanak , mint századok előtt fönálltanak —(

Archiv de la med. beige 1842.) Dr. Török. Kivonatok idegen lapokbul és munkákbnl. Kór- és gyógytudomány. Micsoda körülmények között gerjeszt a bujasenyves fekély másodrendű kórjeleket 1 Ezen kérdésről Ricord legközelebbi tanításai alkalmával értekezett, s átalánosan ezeket állapitá meg: Szinte mindég másodrendű bántalmak következnek a megkeményedett bujasenyves fekélyre; kevesbé a kiizzadmányos vagy jól kifejlődött pusztítóra (phagadenicus) ínég kevesbé az egyszerűre s legkevesbé a fenés fekélyre. A bujasenyves fekély fészkének is igen nagy befolyása van a másodrendű bántalmak kifejlődésére. Ha a bujasenyves fekély a féken létezik, akkor 100 esetben 80-szor támad dob, s hasonló eset tapasztaltatik a nőknél is a húdcső vagy hiivelynyilása körüli fekélyesedések után. A dobok itt egyedül a képletek folytonossága következtében fejlődnek ki. A szerző által véghezvitt beoltások után mellyek a czomb fölső részén történtek , soha sem mutatkozott dob. Mert nem találtatik itt az edények és lágyékmirigyek között, hol a dobok'ki szoktak fejlődni, szigorúboncztani összeköttetés. Az elsőrendű fekélyek terjedelmének, — minek pedig a másodrendű bántalmak kifejlődésére annyival nagyobb befolyást kellene tulajdonítani, mivel ezek a geny fölszivalása által támadnak , s igy tehát nagyobb fölszivatási fölületnél annyival hamarább s biztosabban kellene kifejlődni, — miként a mindennapi tapasztalás bizonyítja, egyátalában nincs nagyobb befolyása a másodrendű bántalmak kifejlődésére. Ugyanez érvényes azon útról is, mellyen a betegség a test-