Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 3. kötet, 1-25. sz. (1843)
2. szám
— 31 — kélynek látszik, az utóbb meg fontossá válhat. Sohase tartóztasson minket vissza illy vizsgálódástól, mellynek alapjaulegy reszt a természet gyógyereje vétetik föl — azon időként fölbukkanó föllengzés : miszerint gyógyhatás és bírálat, a gyógytan imez legrégibb statutiói, vakmerően tagadtatnak. Szeretném ezen urakat egy időre sebészekké tenni, hol a sebek gyógyulásánál, uj bőr s csontok képezésénél , romlottak kivetésénél csak bajjal gondolhatnék a betegséget mintegy független lakost, kivel a házi ur nem gondol. Ezen urak a kór s gyógytan egyszerűsítésére , a gyógyászat tudományos megalapítására s a fatalis „post hoe ergo propter hoc" (annyira kívánatos!) száműzésére nem igen fognak szolgálni. b). És vessünk már most szigorúbb fürkészi tekintetet az egyes hasfolyási alakokra. Mennyire volnajogunk az egyikét vagy másikát mint csupa helybeli kórt fogni föl s orvosolni ? I)- A hurutos hasfolyások. Már mondánk, hogy e helybeli alak néha csak néhány nappal a hurutos (de nem éppen mell hurutos) láz kezdete után, néha ezt fölváltva állott be; de gyakran szinte ugy bélyegezve tüstént eredetileg s láz nélkül lépettföl; más részt pedig több Ízben szinte azon láz alak hasfolyás hozzájárulta nélkül egyenesen bőrbirálattal végződött: valamint is látszólag idiopathice föllépő hasfolyás , nagyobb vagy kisebb mértékben észrevehető izzadással biráltatott s gyógyult. E iiégyfele viszonyokat minden hű természetfürkésző könnyen s állandóan föllelhette. De törjön bár néha ki a hasfolyás fejlett láz nélkül; egy kis rosszlétet hasonló érzést mint a kezdő láznál — a megtámadtak többnyire megelőzőleg csak éreztek, a mi ugyan kisdedeknél, érzékenyebb természetüknél fogva sokkal szembetűnőbb s állandóbb mintsem korosuknál, s rendszerint múlékony hévrohamok , nyugtalanság, étvágyhiány , szomj , gyakran álmosság által is rajtuk nyilvánosul. Es igy a gyermekbetegágyi fürkészet némi hasznos adatot nyújt az átalános kórtannak. Nem lehet tehát az itt s 1-ső szám alatt mondottaknál fogva a hurutos hasfolyást mint csupa helybeli bántalmát a bélhártyának tekinteni, legkevesbé pe-