Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 3. kötet, 1-25. sz. (1843)
2. szám
— 32 — dig (mint Schoenlein hathatósan mutatja) mint csupa gyuladást. Kénytelenek vagyunk tehát az ideg s vérrendszerben e bántalomnak egyik fő tényezőjét (Tactorát) s köteléhjet keresni. Hogy? — nem birok szinte e kérdésre kielégitőleg felelni; de ugy látszik , mintha a már említett tényben : miszerint néha ugyanazon láz, melly sok gyermeknél ez időben közvetlen bőrbirálattal gyógyult, más esetekben először hasfolyás beálltával nagyon enyhült, míg aztán ez utóbbi is bőrbirálattal leié végét — hogy e hármas tényen a láz és hasfolyás közötti köteléknek az álbirálat, a birálat s ennek viszonyainak fogalmai elég világosan alapulnak. A három kérdéses hasfolyások közt az idén ugyan a hurutos leggyakrabban látszott álbirálati viszonyban állani. A mi már az orvoslást illeti, ezen hasfolyási alak ellen rendszerint mákonnyal legbiztosban hathatunk. A hurutos hasfolyási kórfolyam bár milly hirtelen elállításánál többnyire semmi rossz visszasugárzást az életmüvezetre nem láték; sőt a mi kórtanilag nem kevesbé mint gyógytanilag fontos, ha ámbár bő elválasztott anyag jelenléténél a kiürítések hirtelen megszűntek, i/nez elválasztási folyadék mesterséges visszatartása többnyire nem ártott meg a kisdedeknek; annál kevesbé ártand tehát korosoknak. Ugy látszik mintha i/nez folyadék a vérrel igen hasonnemü volna, minélfogva könnyebben s kár nélkül szívódik be , s hihetőleg nagyrészt izzadás s vizeilés ált^l ismét kimozdíttatik a testből; mert többnyire, ha a mákonyt eredményesen adagoltam , izzadáson kivűl nyálkás üledéket szoktam a vizelletben tapasztalni. És minthogy sokan a mákonyt vagy egyébb összehuzókat (adstringentia) valóban ugy tekintik , mintha ezek csak egyenesen a bél nyálkhártyájára hatnának; az épen érintett eredmény mellett csak annál könnyebben lehetne a hasfolyást csupa helybeli bántalom gyanánt fogni föl. De a mellett is , hogy jó gyakorlók az említett helybeli ellenhatást csak némileg föltétezve fogják helyesleni, épen nincs jogunk azon szerek hatásmódját eléggé fölvilágositottnak tartanunk, s részemről még e kéréssel is előlépek: vizsgálnék meg a mákony mint főszer hatásmódját, (mel-