Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)

25. szám

— 398 —kori állásunk, kül körülmények által olly kévéssé kegyeltetve, a legtöbbeknek illy társulati viszonyokban tapasztalatlansága által olly kévéssé támogatva, s némellyek elhatárzatlansága, ha nem félelme által zavarodásba hozattatva , e helyzet épenaz első elnök szilárd és elhatárzott jelleme által támogattatott leghatalmasban. Egy követ akartok magas tető felé hengerítni; munkátok nehézsége, szemeitek előtt működő vezetőtök tágíthatlan erőlkedései által tetemesen megkönnyebiil 8 felértek a tetőre, honnan jövendő munkásságtok mezejét áttekinthetitek. — A mi még társulatunk életére nagy befolyást gyakorlott, az, az ő tulajdon ünnepélyessége vol(, melly szavait s tetteit bélyegzé. Uraim! noha én legnagyobb barátja vagyok a természetiességnek ; mégis nagyon helyesnek és hatályosnak tartottam ezen modort, mert mindennek, mi e földön létezik s hosszabban is létezni akar, benső értéke mellett, meg kell bizonyos alakjának is lenni; alaktalan nem létezhet. Ámbár mi itt, szinte barátilag köszöntjük egymást, mindazáltal társalgásunk ezen asztalnál nem hasonlíthat a szabad kényszerinti s tartózkodás nélküli kiiléleti társalgáshoz. A czél szentsége, az intézet méltósága , s az eszközök hasznos volta szenvedne ez által. Ez okból már több modorokat is behoztunk , minők például: az ülésnek elnök általi megnyitása, az állva előadás, a szólásbani egymásutáni következetesség, stb. — Egyébkint a dolog legfontosb része a szóló tag jó izléee és helyes tapintatára van hagyva; miszerint ősz verakja szavait, azokat czélszerü alakba öltözteti s óvakodik könnyelmű társalgástól , melly a közéletben igen kelernes, e helyen azonban sem a társulat méltósága- sem czélának meg nem felelő. S épen e modorban Szuhány mester volt, szavai rövidek és kötöttek voltak, helyes alakba öltöztetvék s ünnepélyes arcczal elmondatvák , melly habár néha a tárgy fontosságát túlhaladá is, épen ezért csak annál feltűnőbb lett s méltó figyelmet vont magára. — Hlyen tisztes elnökség alatt a társulat, melly csak jótakaró és e végre az eszközöket is magokban egyesitett tagokból állott, úgy mint most látjuk, megállott és virágzóvá, egyszersmind újabban a legfensőbb kegyelem által is pártoltatva , megerősítetve s kir. czímniel felruháztatva lett. De barátunk s ügyfelünk, kinek emlékét ma megüljük , sajnos! mind ennek tanuja nem lebete, mert a minden földi