Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)

13. szám

— 199 — talan, a fej nehéz, lankadtság az előbbi, a has érzékeny, ét­vágy semmi, szomj folytonos. Ezen gyomorláz csilapitására először szintén savított zöldlő savat, utóbb , mivel a gyakori kisebb székürifések által még mindég epés nyálkás anyag ta­karodott ki, édes higanyt adtam , egy terecset két részre oszt­ván , és két nap egymás után beadván. Ámbár ezen szerre a has kevesbbé volt érzékeny , betegem kedélye mindazáltal szo­morúbb lett, s a felgyógyulási remény csaknem egészen elha­gyá , mindég növekedő lankadtság mellett, hallása elneheze­dett , s maga kisoványodott. A láz folyvást tartott, ámbátor az érverés nem volt nagyon sebes, sem olly kicsiny, hogy a legrosszabb következéstől hirtelen lehetett volna tartani. Itt is először timsót adtam hasonló alakban, mint többi betege­imnél, de a gyomortáj mégis nagyon elérzékenyedett, mellyen tapintásra sebes ütérverés volt érezhető. Tapasztalván a gyúló ibolós hamag igen jó hatását, ugyan­azon adagban és formában , itt is kísérletet tevék vele. Jóle­het rossz íze miatt a beteg nehezen vevé , mégis unszoltatván, azt a legjobb siker kezdé koronázni. Betegem kedélye jobb lett, szemei tisztábbak , feje szabadabb , vonásai szebbek , nem gyakori széke természetesebb , valami csekély étvágy napról napra mutatkozott. Egy üveg elköltése után, az egész láz el­itéltetni kezdett, igen bő langy meleg ki nem fárasztó izzad­ság, és sűrű vizellet által. Lassanként a láz elapadt, az ét­vágy megjavult, s a test gyarapodni kezdett. Megzavará ezen jó utat egy közbejött köszvényes állapot, melly a lábizesiilé­seket támadá meg, de ez nem volt sem kitiinő lázzal párosít­va , sem a gyarapodó étvágyat el nem rontá, ügy hogy a be­teg még is lassanként felgyógyulhatott. Ezen hosszasan tartó lázakban semmi élesztő szereket u. ni. kámfort, gyökönkét, vagy egyéb hathatós füveket nem hasz­náltam , mellyeket más egyedek a lankadtság nagy volta, és az erő megfogyott állapota mellett sem szenvedhettek el ; a láz nem hogy csekélyebb lett volna, hanem felizgatódni lát­szott, az étvágy pedig épen nem gyarapodott, azért is csak­hamar más gyöngén csillapító savanyu szerekkel kellett elő­álnom, és majd kénsavas kínallal, majd ibolóval legyőzni ipar­kodnom a betegséget.

Next

/
Thumbnails
Contents