Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)

10. szám

— 149 __ közül. Ezek az iváni köveknek meteori természetét és eredetét egyenesen tagadják , földi eredetűeknek határozák őket, és a földön gyakran előforduló gyepércz * rétércz , mocsárércz azon nemének határozák, melly labércz név alatt a Mineralogusok előtt eléggé ismeretes. Igaz ugyan, hogy Reichenbach b. ezen kövecskéket tulajdonságaikra és vegytani alkatrészeikre nézve szinte babéreznek ismerte el; de az Ivánban előfordult tünemény azon véleményre vezette őt, hogy minden babérczet, melly földünk színén előfordul, meteor származatunak állított, és a mellyek szinte, mint az iváni szemek a nélkül, hogy észrevettük volna, az égből hulltak a földre. — A Reichenbuch báróval ellenkező véleménynek azt állíták, hogy az iváni kövek az onnan néhány mértföldnyire lévő vidéken képeztettek , hol nagy mennyiségben elszórva találtatnak } innét pedig szélforgatással felverettek, a levegőn át nagyobb távolságra vitettek, és az iváni térségben tétettek le. Ezen véleményhöz, mint a valószinüebbhez a természetvizsgálók nagyobb része csatlakozott, minek következtében tudományi vita eredt köztök , melly a hírlapokban több ideig nagyobb elevenséggel folytattatik, s részint a kövek, részint pedig a körülmények szorosabb vizsgálatára, alkalmul szolgáltak, — Reichenbach b. törekedett ugyan az eső előtti s alatti körülményekből, mellyek hivatalosan vétettek föl és megerősítettek, bebizonyítani, hogy a kérdésbeli kövek, semmi esetre sem kapathattak föl légforgatag által, s így tétettek volna le az iváni határban , noha a kőesés napján délután 3 óra tájban erős menydörgéssel kapcsolt vihar kerekedett, de az csak esti 8 óráig tarta , miután tökéletes szélcsend álla be ; a vihart pedig közelről sem kiséré olly iszonyú , s pusztító hatás, minő a szélforgataghoz szokott csatlakozni, melly félelmet, remegést és kétségbeesést hoz a meglátogatott vidékre. Különben itt azon kérdés támad, váljon ezen hivatalosan följegyzett s társulatunkkal is közlött tudósítás valóban úgy megüti e az igazságot, mint föltesszük? A történt kőesőről esemény után csak több héttel adaték tudósítás, mire Rcichenlach b. első határozta el magát, az esemény helyét meglátogatni, s közelebbi fölvilágosítást gyűjteni. Természetes, hogy a vidék lakói , s a tünemény állítólagos tanúi nagyobb részint megfelejtkeztek az esőrül. s annál inkább az előtte,