Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1842)
10. szám
— 150 — alatta, s utána mutatkozott tüneményekről. Váljon a napnak e vagy amaz óráiban vihar és égi háború volt e , s meddig tarta, ki fog erre 6—8 hét után emlékezni ? A dolog sokkalnagyobb hitellel birna, ha mindjárt a történet napja után megvizsgáltatott, és hivatalosan följegyeztetett volna. Az állítólagos tünemény a vidék lakóinál sem gerjeszte különös figyelmet, sőt még azok kíváncsiságát sem ébreszté föl, kik az illy eseményt érrdeme szerint tudják méltánylani; csak miután történetes elbeszélés által a bécsi természetvizsgálók figyelme fölgerjesztetett, s ezek a dolgot elég érdekesnek találók, hogy a hely színére menvén, magokat annak, s a mellette mutatkozott körülményeknek valóságáról saját személyes vizsgálat által meggyőzzék : csak ekkor ébredt föl a lakosok figyelnie, s mint természetes , nagyobb részvéttel szólottak felőle , mint eddig történt. Csak most kerestettek elő minden idetartozók; vissza kellett emlékezni a kisérő körülményekre ; újra kezdék fejtegetni a dolgot, sat. így szíileték a hivatalos jegyzőkönyv, melly a kétségbe nem vonható igazság kifejezésének tekintetik. Ha még ezen fölül, tekintettel vagyunk azon emberosztályra melly állítólag a kőeső szemtanúja volt, az időre, mellyben történt (ugyanis sötét éjjel), hamar átlátandjuk , hogy kevés szilárd alapunk van, állításuknak minden föltétel nélkül tökéletes hitelt adni. Legalább senkisem veszi rossz néven, ha a kikiáltott kőeső valódisága ellen némi gyanucskóval vagyunk. E gyanüskodás még jobban megerősíttetik , a cs. kir. természettárban (Naturalienkabinet) nem rég történt vizsgálása által egy olly hantdarabnak , melly 3 éves Ióherfóldből véteték ki, s még majdnem egy lábnyi mélységben is az állítólag hullottakhoz egészen hasonló kövecskéket mutatott. Ha ez valóban áll, nemcsak minden kélkedés el van hárítva földöni eredetökrül , hanem csalhatlan módon bebizonyodik, hogy az olly hírre kapott kőeső épen nem is történt meg, hanem a kövek már évek óta az iváni határ valamellyik részén léteztek, és azon estve után csak az által ébreszték föl a lakosok figyelmét, hogy a vihar ereje által, melly olly terjedelmes térségben , mint Iván körül van , sokkal hathatósabb szokott lenni, fölkapattak a földrül, és tovább ragadtatások közben az úton lévő parasztoknak arczaikra és kezeikre hajíttattak. — Toldalékul bátorkodom a t. társulat előtt még azon körülményt