Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)
1-7. szám
( 61 ) 3-or. A légköri levegő savitójának szunetnélküli megiíjulását, miután a természetvizsgálók nagyobb része abban megegyezett, hogy a növények kigőzölgése elegendő bőségü kútfő nem lehet, egyedül csak ugy magyarázhatjuk meg, ha annak kútfejét a vizben keressük, s csekély véleményem szerint is igen helyesen, akár a viznek alkatrészeit, akár pedig elterjedtségét vesszük tekintetbe. Csakhogy ezen nemzést a viznek tökéletes szétbontása által megmagyarázni épen nem lehet, miután tudjuk , hogy magasabb hévmérséki fokban a viznek csak alakja változik; különben pedig, ha a napnak sugárai által a viz alkotó részeire szélyel bomlanék, tudni kellene , mi lesz a gyűlóbol, melly a savitónak lefoglalása után elmarad ? — Talán ha azt állítjuk , hogy a napnak sugárai által a viznek szabad savitója kifejlik, annak elfogyhatlanságát leghelyesebben fogjuk megmagyarázni ? — Végre, hogy nézetimnek élettani használhatóságárul is szóljak, megemlítem röviden azon hatást, mellyet a viz az emberi testre gyakorol. En a vizitalt alsóbb fokú lélekzésnek nézem. Allítái sómat pedig az öszvehasonlitó boncztudománynak azon alaptanjára épitem, miszerint az alsóbb fokú állatoknak életmüvei, s működései a felsőbb fokűaknál tökéletesb alakban ismételtetnek. Nézetem szerint tehát a halaknak lélekzése a felsőbb osztályokban el nem vész, hanem vizitál képében ismét előfordul.— Továbbá ha meg gondoljuk , mikint a szomjúságnak egyik fő okát hires természettudósok, névszerént: Burdach, Lenhossék s többen a gyúlékony részek bőségében— inflammabilium copia — nemcsak keresik, de ebbeli nézeteiket elegendően be is bizonyították, — a vizitál valamint okra, ugy okozatra is nagyon hasonlít a lélekzéshez. — Itt is, ott is a S.YV itó az, mi után a test főleg sovárog; csak hogy azt akár a vizben foglalt levegőnek, akár magának a viznek vegytani szétbontásábul előállitani, véleményem sze-