Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)

1-7. szám

( 62 ) . rint igen is bajos. — Mi a vizben állitólag foglalt légköri levegőt illeti, az olly csekély mértékben vagyon jelen f hogy az abból kikerülhető savitó mennviséget elegendőnek aligha fogjuk mondhatni; minden esetre pedig kevesebb volna a fojtólégnél, mi okból az emberi testre veszteség háramlanék inkább , mint nyereség. — Ha pedig a szükséges savitót a viznek szétbontása által akarjuk előállítani, még nagyobb kelepczébe esünk. Mert elmellőzvén azt, hogy a mindennapi tapasztalás ezen állitásnak ellent mond, itt megint a gyúló az, mit el nem tudunk helyezni; melly, ha a vizböl kifejlődnék, meggyőződésem szerint az életet talán pillanat alatt eloltaná. — Nézetem szerint tehát, valamint azon tünemények , mellyek szomjúsággal s vizitallal vágynák kapcsolatban , ugy a halak lélekzése is könnyebb magyarázatot kap az által, ha a vizben szalad savitónak jelenlétét föltesszük; mert különben Humboldt, és Provencal szerint a halak a savitónak mennyiségére nézve ugyanazon helyzetben volnának, mellyben olly levegő keverékben lélekző állat, hol egy századrész savitónál nincsen több. — Már pedig ezen csekély mennyiséget az állati szükségek födözésire a halaknál sem allíthatom elegendőnek. — Mind ezek után megemlíthetem, mennyire kedvezők a felföldnek tiszta, savitóval bővelkedő vizei, a többi kórnemző okokkal együtt, a vér lobos állapotjának előidézésére; — ellenben az alföldnek iszapos rétegein átszivárgó, s a nap melegének többé kevesebbé kitett, sókkal, s gyakran, rothadó állat — s növényrészekből fejlődő légnemekkel megundokitott, szabad savitóban többnyire szűkölködő vizei milly bő kűtforrását teszik a csorvás, és visszeres láz — febris venosa — számtalan fajainak. — Megemlíthetem, mennyire czélszerü a lobos természetű lázakban a vizet a betegnek gyengén nyálkás főzet képében nyújtani; ellenben milly nagy oktalanság csorvás bajokban a betegtől az általa