Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)
1-7. szám
( 58 ) . iuviló 69 — 66 resz fojtó léggel,— és még ezen ingadozó arányban — vegytanilag nemcsak egyesülne, de egyesülve megint csak légköri levegőt képezne ! — Ez annyit tenne, mint, a vegytant mathematical bizonyosságű alapelveitől megfosztva halomra dönteni! — Valóban sokkal czélszerübbnek látom a felhozott kísérletek által előállított tüneményt ugy magyarázni; hogy a vegytani vizsgálatoknál, valamint minden más nemű működéseknél is a levegőt egészen kiszorítani teljes lehetlen levén, azon savito, melly a vizben tiszta állapotban volt, onnan főzés által kiszoritatván légköri levegővel öszvekeveredett, s vegytani bontás alá eredeti tisztaságában nem juthatott. — Kit ezen a vegytudománynak még eddig rendületlenül álló alaptanjából merített okoskodás ki nem elégítene , annak felhozom, 2-or. A levegőnek mint könnyebb testnek a vizben vegytanilag — chemice — lefoglalva kelletik lennie. Már pedig mennyire vegytani esméreteim terjednek, mellyeket fájdalom! mi gyógyászok gyakorlati pályánknak sokféle, s nehéz küzdelmei között óhajtásunknak megfelelőleg nem bővithetünk, valamint ruganyossága, s folyósága szerint minden testekhez tapad, s azoknak minden hézagjait betölti, más részről pedig igen számos testek által szétbontatik ; ugy eredeti valóságában vegytanilag lekötve sehol sincsen; mi bélyegző tulajdonainak legalább részbeni vesztesége nélkül nem is lehetséges, 3-or. Köztudomásu azon vegytani adat: mi-zerént a légköri levegő villany szikrák behatásának több ideig kitéve fojtósavvá válik , ha vízzel, vagy más olly nemű testtel jő érintésbe, mellyel a fejlődő sav egyesülhet. — Én tehát, noha olly kedvező helyzetben nem vagyok, akár szellemi tehetségeimet, akár külső körülményeimet te kintem, hogy nagyobbszerii, és pontosabb vegytani kisérletekbe bocsátkozhatnám, mégis ez ügyben e következő próbát tettem:
