Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)

23. szám

( 301 ) s szövetkezeitekre vagyis ollyanokra, mellyek szinte a fekélyes hajlam által hozatnak elő , azonban más okok által ápoltatnak. A fekélyek fentartását és szövetkezéseket föltételező okok ismét helybeliek vagy általánosak ; helybéliek: a visszér daganatok '(varices) , hévpattanás (eczema), gynladás , íiszög (gangraena) , kérgesség (callositas), taplósodás (fungositas) ; — általánosak: a bujakor, görvély, süly. A fekélyek önkénytesen, vagy külsértések után erednek. Az önkénytes csekély egy kis hólyagcsábol vagy pattanásból támad minden ösinert ok nélkül, s vagy magától, vagy idegen testtel való érintkezés után fakad fel, mire rendes ápolás mellett majd eloszlik, vagy épen 'ellenkezőleg tetemes nagyságra növekedik. Az esetből eredő fekély mindég felbomlott összefüggéssel járó sértésekre következik, mellyek a gyógyulásban föltartóztatva, odább terjednek, s a tisztátalan fekélyek színét öltik magukra. * A lábfekélyek gyakrabban fordulnak elő férfiaknál mint asszonyoknál, minek kielégítő okát kitapogatni nem lehet. 237 beteg között B. 187 férfira és 50 asszonyra talál»; előbbiek közül leggyakrabban szenvednek a 20 és 30-dik év közöttiek, asszonyoknál ellenben leginkább azok szenvednek, kik a 40 és 50-dik év közé esnek. JVli a foglalatosságok befolyását illeti a lábfekélyekre nézve, e részben a tapasztalás megozáfolja azon véleményt, mi szerént a vizben állva dolgozó egyedek leginkább szenvednek lábfekélyekben, mert épen ezen körülmény az, melly a fekélyek kifejlését gátolja. B. tapasztalása szerént leggyakrabban esnek ezen bajba: napszámosak, házalók , lakatosok, gépészek, s kik tiiz körül sokat forgolódnak; tapasztalásból még az is bebizonyodott, hogy a bal alsó végtag és az alszárnak alsóbb harmada és belső felülete 'etrsürűbben szolgál fészkűi eme bajoknak, azontúl