Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)

23. szám

( 362 ) következik az alszár mellső, aztán a külső s végre annak hátsó lapja. B, a fekélyeknek baloldali gyakoribb kifejlését a bal lábnak kézmunka közben kívántató erőlteltebb állásából, s az erőltetés által összehúzódásra kénytetett izmok hatásából igyekszik magyarázgatni, mi által a vér szabad forgásában akadályozva lévén, inkább a tag felületére idéztetik, s ez által a fekélyes hajlam még inkább elősegíttetik. Legtöbb esetben csak egy, s hosszas vagy körkörös (ellipticus) alakú fekély gyakrabban találkozott, a kerekek csak ritkábbak valának, sőt B. azt is tapasztala , hogy a fekélynek alaka alig volt uémi befolyással annak gyógyulásóra nézve. A fekélyek rendesen lassan növekedvén, külön ideig el szoktak tartani, vannak példák 40 éves fekélyekről is; ezen tekintetben B. szer ;nt vak mennyi általa látott fekélynek löbb mint harmada már az 1, he tedrésze pedig az 5 évet meghaladta , melly huzamóságnak okát a jelenlévő fekélyes h ijlandótógban, de ezenkiviil a czéltalan orvoslásban, hibázó ápolásban, stb. találhatni föl. A szövetkezett lábfekélyek gyakoribbak az egysz rüeknél, 8 gyakran kettős szövetkezés is szokott a bajhoz járulni, úgymint: visszérdaganat és hévpürsenés, S't van példa a hármas szövetkezésre is, minő a visszérdaganat. gyuladás és üszög. Leggyakoribb szövetkezés a visszérdaganat, melly nem lévén a fekélynek gerjesztő oka , csak annak tartóságát segíti elő. Az illy fekélyek külseje és az általa választott geny alig különbözik a többiétöl. — A hévpörsenés ösmeretes jelenségei között majd forró majd idült alakban, s többnyire a bokák körül mutatkozik. A gyuladás a fekélyt környező testek folytonos behatásától és használatba vett anyagoktul függ léginkíbb. Az okúi adni szokott csorvát, általános betegségeket, folytonos állást 0. egészen megveti, s azt állítja, hogy betegeit minden hibázó nyugalom és rendes