Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)
19. szám
(i L 300 ) Az orosz ti ép között uralkodó gyógyszerekről. T tiesi us lipcsei professor szerént az oroszok a savanyított káposzta cs ugorkalevet vizellet és székhajtó szer gyanánt használják, különösen kezdődő forró lázakban, míg vizeilés és székelés által a baj még kezdetében el nem fojtatik. — Csúzos fájdalmak ellen málnafőzettel élnek, melly nálok izzadást hozván elő, ehez a 3 v agy 4-dik csésze után hányás csatlakozik, mi a beállott izzadást még inkább neveli. (Némethonban a málnabogyók hasonló erővel nem bírnak). — Az eczettel vagy eczctégénnyel leöntött s napsugáron jól csukott edényben pálitott málnabogyó vizellethajtó és súlyellenes erővel bir. — A vörös berkenye (sorbus aucuparia) és foltos áfonya (vaccinium oxycoccos) vizzel leöntött és forrásba hozott nedve kesernyés — savanyú szelíden oldozó hashajtó italul szolgál; sőt a vörös berkenye czukorral befőzött nedve (gelatina e succo sorbi aucupariae) is kellemes has és gyakran bélférget hajtó szer gyanánt adatik. — A foghagymát, mustárt, vörös hagymát, retket és tormát vizben meleg kemenczén vagy napmelegén pálitgatván, az illy módon nyert nedvet súly ellen használják.— A reszelt vagy apróra vakart retek kifacsart nedve nálok a leginkább szokásban lévő és hatalmas gyógyszer görcshurutban , nyálkás mellbajokban és sülyben. — Az éjszaki Oroszországban, különösen Archangel és Wologda körül, sőt Kamcsatkában is termő eper (Rubus chamaemorus) különös sűlyellenes hatássál bir, szinte hasonlít ehez a vörös és foltos áfonya is, (vaccin'um oxycoccos et V. vitis idaea). A kerti izsópot (hyssopus officinalis) és viola nőszirmot (iris florenlina) nyálkás mellbajokban, grippében, hurutban használják; ha görcsös köhögés mutatkozik, ugy gyökönkét, ánizst, köménymagot, koi iandromot adnak hozzájuk. — Vérköhögés ellen mondolatejeí, vagy vizes fejetet, leucocan1 habul, vagy tarka bogácsbul (carduus marianus) , vagy
