Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)

19. szám

( 301 ) hideg cziczkóró forrázatot. A mellbajokban használandó gyógyszereket fügével és fris mézzel szokták megédesíteni. — Dühös eb vagy farkas marás ellen bortorjángyökérrel, párlóval (agrimonia), kender pakoczával (eupatorium cannabinum) élnek, használják a pitypang (leontodon) kifacsart nedvét is; magát a sebet kivágják, forró köpölyökkel borítják, forró Iuggal kimossák , s végre retekkel, foghagymával, tormával és mustárral fedik be ; mások a pézsmakacsa (anas moschata) meleg vérét isszák meg. Különös figyelmet fordítanak a nyelv alatt megjelenni szokott hólyagocskák fölnyitogatására is, mellyeket először Marocheti födözött fel. — Kigyócsipésnél belőlriil terjéket (fheriak) és sörben főzött foghagymát, külsőleg pedig fris csalánt sóval, véres tágításokat és meleg köpölyöket használnak. — Mindenféle étetéseknél a vízben főzött szaka fülfü (sempervivum sediforme) ürömmel a közönséges ital. — Görvély, golyvás daganat és vérelöntődések ellen aNevában szaporán termő mocsár szivacsot (spongia palustris, fluviatilis) használják;— aranyeres bántalom ellen pedig a hódos czikszárfőzetet (decoct, polygoni persicariae), — Görcsöknél , rángásoknál, nehéz fogazásnál és nyavalyatörésnél a benzoefestvény van divatban; illyenkor a köznép egy réz pénzdarabot nyom a beteg markába, vagy egy gyűrűt húz annak ujára, sőt néhol egy darab kénkövet kötöz reája ; végre álmatlanságban mákfejettel él. — A gyakori bujasenyben borszeszben fölolvasztott rágó higagot vagy czinóberrel való füstöléseket használnak , s a túlságos mennyiségű kényesótűl következőleg tisztítják ki magokat, a beteg tudniillik egy kanálnyi reszelt vörösrezet vesz szájába, s azt egy ideig ott tartja a nélkül azonban, hogy abból valamit elnyelne, mások vászonyzacskóba várják be a rezet s ugyancsak hasonlólag élnek vele, az illy módon használt rézdarabocskák fehér szint öltenek magokra. — Köhögés ellen gyermekeknél szattyűval (tussilago), málvával, farkkóróval