Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)

11. szám

( -»166 ) tökkel közbevetlen érintésbe nem Jöhet. E szerint az elválasztást ezen kis lapok vagy hártyácskák, mellyek az ugy nevezett térimbeit képezik , mintegy átizzadás által viszik végbe. Az elválasztó életmüszerek alakzatára nézve szaporodtak ugyan Ösmereteink; de azoknak működései s tartalmuk vegyülete fel nincs fedezve. A vegytan tiszte volna kémlelni az elválasztott és kivezetett anyagokat, kikutatván azoknak, szagát, színét, ízét, tevőrészeik vegyitéki erányát, változásaik ktilömbözö fokozatát, igy anyagi adataink lévén, igenleges alap rendszabályokat hozhatnánk létre. De a vegytanosok hamar végire akarván érni a dolognak, felálliták a szerencsétlen katalysi eszmét, melly csak kéntlődési pangaságot szülhet. Az elválasztási folyamatról következendőkben öszpontosülnak nevekedett ösmereteink. Az elválasztás történik közbevetlenül a vérből, a mellyben az elválasztott anyagok, mint ollyanok vagy már a vérben is jelen vágynák , mint a víz , nagyobb részint a savak , hugyany 1; vagy az elválasztás alkalmával hozatnak létre, mint a gyomornedv savany, különnemű szagos anyagok. Az egész elválasztás az idegrendszer befolyásával megy ugyan végbe (melly azonban előttünk homályos) ; de vegytani alaptörvények szerént. Mellyekrül helyes nézetet csak akkor nyerendiink , ha az elválasztott anyagok éz azoknak kűtfeje a vér, valamint a tápszerek is, ugyan azon egy időben vegytani kémlődések alá vettetnek, különösen figyelemmel késérvén ezen működésre ható külső: lég, föld és belső: az egész idegrendszer és ennek külömböző: részei befolyását, s ezekből eredt tapasztalati ösmereteinket alap rendszabályokká olvasztjuk össze, A mit az elválasztás folyamatárol mondottunk ; ugyan az áll a felszívás, anyagváltozás és űjalakitásról is. Ezen utolsó a testkiképezéssel, inellyről mindjárt szolandunk nagyon összevág. \