Bugát Pál - Flór Ferenc: Orvosi Tár, Új folyamat 7. félév, 1-25. sz. (1841)

11. szám

( -»167 ) A nemzés és test kiképzés alakzali oldala szinte vi*lógósabbak előttünk. Jóllehet a nemző részek boneztani alakja már ezelőtt is elég helyesen voltak ösmerve; de szövetükre nézve újabb felfedezéseket nyertünk. Fel van fedezve a méhanya nyálkás rezghártyája, izom rostjai , mellyek a bél izomrostjaihoz hasonlók s akarattól fiiggetleniek, — a férfi vessző barlangos testecskéiben a helicinae üterek (mellyek azonban Miiller Jánostól kétségessé tétettek). Még nagyobb figyelem forditatott a csira készítő belnemző részekre. Fel van itt is fedezve a pete és ennek raghelye, a férfiaknál a magférgek, ezeknek tulajdonságaik és származasuk a korszakra nézve. a nélkúl mindazonáltal, hogy ezeknek jelentőségük kétségtelen volna. Magára a nemzésre nézve nagyon hihetőnek látszik, hogy a gyümölcsös elhálásoknál mind a két nemi nemző anyagok közbevetlen érintésbe jőnek egymással, mert az elhálás után nem csak a hüvelyben« hanem a méhanyában s petefészekben is szenilélhetők az ondó állatocskák ; innen a sok eszmék, az aura seinínalis, előre alakítás s ennek többféle alosztáljairól > mellyek mind csak áltételek, elenyészendnek s régibb méltánylásukat elvesztendik. A test kiképzésről említésre méltónak tartjuk azt, hogy mind a rnéhgyümölcs mind minden újalakzat sejtszövetből fejlődik ki. A mozgás és érzés rendszere. Osmereteink a mozgás életmíiszereiről boncztanilag ugyan kevésbé; de histologiailag eléggé szaporodtak. A csontok, (Miescher) szálagok, (rugalmas szövetű sárga szalagok) fogak, izmok histologiája szoros értelemben vévén az újabb idők szüleménye, valamint az eddig ösmeretlen takony (tüdő, orr, méhanya) és savós hártyák (agygyomroes) rezghámhártyák , rezgő mozgása is. Az ideg rendszer körül teendő tetleges felfedésekhez, dicséretes törekedéseik után az újabb élettanosok-