Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 5. félév, 1-25. sz. (1840)

1. szám

( « ) alatt egyik vagy másik fiiltőmirigy megdagadt, a kiilbőr felette megfeszült, színét azonban nem változtatva az állkapocs fájdalmasan mozgott különösan evés alatt, a nyelés nehéz volt, a nyelv fehér sárga mocsokkal fedett, etvagy hiánnyal parositva , a láz csilapodott s a dag tojás nagyságnyira gyarapodott. Ritkán támadta meg egyszerre a gyuladás mind a két mirigyet, legritkábban szenvedett az állalatti mirigy, hanem egyik elmultával jelent meg a másik. Kezdetére és lefolyására nézve gyenge és jó indulatú volt, inert a gyenge lázzal csak az állkapocs hátsó szegletének fájdalmas mozgása, a kiilbőr feszesége, s evési lehetetlenség párositattak. Kevés esetben tapasztaltatott orbánczos bőrgyuladás a dagadt oldalon. A nemet és időkort megkülönböztette, mert általában csak ifjú erős egyedeket és férfiú gyermekeket támadott meg, a leányoknál ritkább volt. Lefolyása sebes rendesen t6 napig tartó lévén , 3 napig növekedett 3-ig apadt. Letétel más müvezetekre csak 3 esetben tapasztaltatott t. i. egy legénynél a fültőniirigy dag hirtelen eltűntével tökgyuladás hatalmas lázzal jelent meg, ugyanez történt egy kis gyermeknél és egy asszonynál, hol a bal oldali mirigy dag eltűntével a nyak oldal, elő, és jobb csecsbőre orbánczos gyuladásával csecsmirigy gyuladás fejlett ki. Mivel a járvány jó indulatu, — gyenge folyamra volt, a jóslást és gyógyítást is szerencsésitette, Általában csak külső száraz meleg kámfor-fűszeres túszok szorgalmas borongatásai használtattak a bajnak minden utóbbi következés nélküli elmultával. Ritkán használtattak izzasztók bodza vagy hársfa virág forrázatból Minderléllel s bodza szörppel , vagy gyengébb nemű oldozó savakkal, — hánytatok csak a letételeknél adattak, inellyekre bő epés hányások következtek, s egyszersmind a bőr rendszerre is hatva hatalmas izzadást okoztak, mellyek után egyszerű oldozó vagy kesernyés szerek a bajnak végét szakasztották.