Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 5. félév, 1-25. sz. (1840)

1. szám

( 13 ) Általában véve e tavaszon a mult ősztiil fogva a feltorlódó epe majd tisztán viselte a főszerepet a kórokban, majd minden bántalommal szövetkezett annyira, hogy hol a hánytatok akármi tekintetbül elmulasztattak, maga a természet mutatott utat a betegség elűzésére. Volt elég eset, hol a természet hányást nem eszközölvén a bélcsatornán keresztül tört magának utat az uralkodó epe a betegnek hasznára, többnyire 10 —12 napig tartó fiizöld vagy sárga, csipős, hig székelésekkel annyira, hogy az illy esetben bár a nyelv sárgás zöld mocskos fedezete, a száj s minden táplálék keserű ize éthiánnyal párosítva magát a tiszta hánytató gyökeret kívánták s jelentették is, mégis a felső útra sikeretlen maradt, sőta bélcsatornára vetett epét természetével ellenkezőleg bővebb székeléssel takaritá ki. Azért ne csudálkozzék Dr. Katona Gejza ügyfelem, ha nála a hánytató gyökér nein hányást, hanem székelést okozott, ámbár ezt az oskolákban érdemteljes Tanítóinktól nem hallottuk is, hegy a hánytató gyökér tera mészetével ellenkezőleg bő székelést okozzon. De azért meg fog maradni a hánytató gyökérnek tiszta hatása a hányásra nézve, ha ez nem áll is gyógyszeres könyveinkben, hogy a túlizgatott belek gyors mozgása sokszor nem enged a gyomor ellenmozgásának s öszvehuzódásának, különösen ha a hánytató gyökér vagy az egyedre nézve kisebb adagban adatik, vagy az régi, állott, mi leginkább kisebb városi gyógyszertárainkban történhetik, hol egyszerre nagy mennyiségben töretik öszve a hánytató gyökér a gyakoribb munka elkerülése végett. Nincs tehát sem az orvosi tudományban, sem a hánytató gyökérben csalódás, ha az időjárásával szorosan egybe függő betegségek folyamára gondos figyelmet fordítunk. Nem szükség itt említeni a mult 1839-dik évi forró száraz tartós nyarat, az ezt követő hosszú száraz meleg őszt hideg éjszakáival, a kevés hóval gazdagított telet s eleinte nedves tavaszt; mert