Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 2. félév, 1-25. sz. (1839)

6. szám

( 85 } (morbus endemicus) volna; úgy de, mint későbben látandjuk, az adott alkalmi és előkészítő okokhoz képest, mellyek honunkhoz csak úgy vannak kapcsolva, mint akárinelly más országhoz, a" csömörnek alaka akárhol is előjöhet , azért a' csömört magyar betegségnek nevezni vagy alaptalan, vagy legfölebb azon oknál fogva lehetne, mivel az azt szíilő alkalmi okok , legalább a' szomszéd tartományokhoz képest, nálunk gyakrabban jővén elő, a' csömör is gyakrabban előfordúl. A' csömörnek a

1 szódivat más értelmet adott, mint a" szószármoztatás (etymologia) kivánta volna, a' csömör szó alatt közönséges nyelven , undor, undorodás (nausea) értetik , az undor alatt pedig eredetileg az eledeleknek megutálását értjük , noha mind az undor, mind a' csömör szónak később tágabb értelmet adván , a' testi 's anyagi világbul a' lélek világába is átvitettek, úgy hogy a' lélek nemcsak az eledelektől nem csak anyagi, hanem más anyagtalan dolgoktól is megcsömörlik, megundorodik. A' csömör szó etymologiáját egy értekezésben a' csomó szótul olvastam eredni , mi szerint a' lágyhangú csömör a' kemény hangú csomónak volna elváltozása, hová tán részedről azt tudhatnám, hogy valamint a' csom csőmmé , úgy az or, melly dudort, kiállást, ormot jelentör-ré változott a' csömör szóban, következőleg a' csömör a* csomó és or szókbul szárinozott. A' csömör alatt némellyek a' háton, a' váll-lapok közt és a' tarkón bizonyos borsó- vagy mogyorónagyságu daganatokot mondanak támadni , mellyek, úgy mondják ők, a' bőralatti nyirk - mirigyekben rösten folydogáló nedvek pangásaitól szármoznak ; mi ha igaz, úgy a' csömör szó alatt mind etyinologiai mint divatszerinti értelmére nézve olly betegség értethetnék, melly az imént említett hát- és tarkódaganatokon kívül főkép undorral jár; melly tüneményekhöz még , mit azonban a' csömör szó semmikép magában nem foglalhat, a' test' leverettségét, bágyadságát, és a' nyelv' tisztátalanságát is adni lehetne, — Az