Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 1. félév, 1-25. sz. (1838)

1. szám

C ) £mlékcztctéo a' szalatnyai savanyú vízre. Orvos Doktor, és Professor Tognio Lajostól. A' szalatnyai ásványos víz, melly Honlh vármegyének egy igen kies és termékeny tájékában buzog, bár nem taitozik Magyarország* azon orvosi vizei közé, mellyek századoktól fogva dicsértetnek és látogattatnak, mindazáltal a' leghathatósabb és legkedvesebb vizek közé számlálandó. — Már a' hires Professor Cranz, ki több vizeinket vizsgálat alá vett, a' magyarok' spaai vizének nevezi ezt (1777); miből következtetni lehet, hogy az, ha vegytanilag meg nem vizsgáltatott és le nem Íratott is, már a

1 C r a n •/.' ideje elótt régen használtatott, 's csuda munkálatiról hires volt. Professor K i t a i b e 1 Pál Magyarország' Pliniusa ezen vizet vegytani szoros vizsgálat alá vette és leirta , (Tudósítás a' szaiatnyai savanyu vízről. Pesten 1802. 4rétben, és 1803 név nélkül Hasonlókép a' „Hydrograpbia Kitf.ibeliana" czíniű munkában. Tom. I. 69's követk. lap.) Kitaibel szerint egy pesti pintben a' szalatnyai vízben van: Szabad szénsav = Acid, carbon, liber. 52 nehezék. Szénsavas mészag Carbon. Calcariae 29 nehezék. Szénsavas keserag = Carbon Magnesiae 3 nehezék. Szénsavas szikag = Carbon, natri . 32 nehezék. Szénsavas vas == Carbon, ferri mintegy 1 nehezék. Sósavas szikag = Morias natri . . 5^nehezék. Kénsavas szikag = Sulfas natri . . 14 nehezék. Kitaibel az alkotó részek' ezen arányából indulván, nem csak a' szelteri és spaai vizekhez hasonlítja azt , hanem eleikbe is teszi. Említi egyszersmind azt is, hogy ő a" gyomor', belek', máj', lép', fodor mirigyek" némeliy nyavalyáiban, 's az azokból „származó bajokban nevezetes hasznait tapasztalta annak. O maga, egy váltó láznak minden gyógyszereknek makacsul ellenszegülő következményeitől szabadult meg az által, — En ezen vizet több ízben megvizsgálván nem csak a' Kitaibel által felfedezett alkotó részeket találtam abban, hanem azokon kiviil még némeliy másokat is, "s azok között Ibolót meglehetős mennyiségben. Ezen savanyu vizet tehát ibolós égvényesvasas víznek lehet nevezni. Megkülönböztetik ezen víz a' magyarországi és a' hirlclt külföldi hasonló vizektől több-