Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 1. félév, 1-25. sz. (1838)
14. szám
( 229 ) a' szemgödralatti ideghöz mingyárt kijötténél az ábrázatidegnek ágai vegyülnek, és 2.) onnét, hogy erős galvánoszlop alkalmaztatván, a' berzözön nem ügy, mint a' közönséges esetben, egyik sarkiul a' másikhoz a' legrövidebb űtat választja, hanem minden más kalaüz (conductor) által minden bizonyos üt és irány nélkül terjed szét. Ugy a' megzüzott izomideg a' zúzás ht^ye felett galvánoztatván, többé rángásokot nem okoz, mivel a' mozgató erő félbe szakasztatott; hanem a' nagyobb galvánerő az ideg roncsolt részén áthat az ideg még ép részére akkor, midőn egy 80 — lOU érczlemezpárbul álló erős oszlopnak sarka» alkalmaztatnak az ideg zúzott része fölibe. Mikből, valamint a' Bell, Schoeps, és Mayo kisérleteiből Müller azt hiszi, hogy az osztott ideg első és második ágábul eredő ágacsok (Zweige), mellyek az ideg duczos részébül indulnak ki, érző, nem pedig mozgató idegek. Az osztott idegnek harmadik ága, melly a' kis szilakbul, vagyis kis gyökbiil, és a* nagy szilák egy részébül van összetéve, mint az orridegek (n. spinal.) moz- és érzideg is egyszersmind, mert duczos érző és nemduczos mozgó gyökbiil van összetéve; mi az ő szétterjedéséből is kitiindöklik. Ha ezennel a' liármikerideget az orrjidegekkel összehasonlítjuk, ügy találjuk , hogy az ezekhöz mindkét gyökeiben igen hasonlít, mert mindkettő egy duczos érző. és egy nemduczos (duczfalan) mozgató gyökkel bir ^ hanem ők azonnal nern hasonlítónak egymáshoz, mihely" csak a' gyökök egyiive lépnek ; mert az orridegekben az f érző és mozgató gyökök elemszálai az ideg lefolytában üj rendbe jőnek', midőn is az ideg érz- és mozrostokot foglal aztán magában; az osztott idegnél ellenben az érző nagyobb szilaknak nagyobb része tisztán marad, és az ő első és második ága inerőleg csak érzékeny. Az osztott idegnek csak harmadik ága hasonlít az orjidegekhöz, mivel a' mozgató kisebb szilakbül, és az érző nagyobb szílak részébül áll.
