Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 1. félév, 1-25. sz. (1838)

14. szám

( 230 ) A' rágidog (a. massetericus), a' mély halantékideg , a' polideg (n, buccinatorius), a' röpágok (rami pterygoidei) az állszakideg (n. mylohyoideus) világosan mozidegek ; de hogy érző rostokot is foglalnak magokban, azon ágacsokbul lehet látni, mellyekkel a' rágideg az állízúletnek szolgál. Az osztott ideg harmadik ágának alsó 's hátsó része ellenben merőleg érző roslokbdl áll. A' külfül — vagyis fölületes halantékideg nem izomideg, ez az ábrázatideggel kütül össze, még pedig ennek mind törzsökével mind ágaival, és részint tőle függ ezen idegnek érzékenysége. A' külfülág (ram. auricul.) csak az érzékeny részekben terjed el, a' külső halljáratban, a'külfülben, és a' fej bőrében. Az állszakideg nem szármozik az alsó mederidegből, hanem mint Bell megjegyzi, ezen két idegnek egymással semmi köze sincsen, a

3 mennyiben ezen két idegek egy darabra egész a' mederlikig csak párhuzamosan baladnak egymás mellett. Ezen ideg törzsökébül azonban csak a'fogidegek és az állesúcság (ram. mental.) érzékeny. Hogy ezen utolsó érző ideg légyen, azt egy Bell által tapasztalt eset bizonyítja, t. i. egy fog kihúzás alkalmával az állcsűcsideg is megsértetett, mire az alsó ajk érzékenytelen lőn. Hogy a

3 nyel.videg (n. lingval). mozgó erővel nem bir, hanem hogy a' nyelvnek érző idege légyen , noha ez egyszersmind a

3 foghúsban is elterjed, azt valőlag be lehet bizonyítani. Már D e s m o u 1 i n s megjegyzé, hogy ha a' kutya nyelvidege megrántatik , az állat vonít, de a' nyelv mozdulatlanul marad, épen úgy, mintha az állat idege halála után galvánoztatván , a' nyelv nem mozdul. Müller ezen kísérleteket a" még élő tengeri nyálakon eszközlötte, 's úgy találta, hogy a' nyelvideg , ha az túvel izgattatik, épen nem ráng, sőt még akkor sem, ha egy 65. érczlemezpáru oszlop sarkaival érintetik, l)e ha az oszlop egyik sarka a' nyelvvel, a' másik a' nyelvideggel liozatik érületbe, úgy rángások szárinoznuk, mivel az ideg