Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 12. kötet, 10-12. sz. (1833)

1833. Tizedik és tizenegyedik füzet

62 I. Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. % ólompirral, kohánnyal foglalatoskodik, az ólmos kődcsömör e' hónapban tizenegyszer jött elő. Nem annyira a' különben is jól kitanult orvosok' , mint főkép a' falusi magyar seborvosok' kedvéért ide rekesztem tudományos használatra Stollnak az ólmos kődcsömör felőli sok 's különféle derék észrevételeit, és pedig — nehogy idegen tollakkal láttassam czifrálkodni— a' halhatlan férj fi tulajdon magyarosított szavaival: ,,A' betegcdendőknek az előtt könnyű 's szabad gyomruk szorulni kezd , a' fölhas' táján súlyt érzenek 's haskorgásokat, utóbb az altestet és annak különféle részeit különböző, égető, nyilalló, 's hogy a' betegek nyelven szoljak beleiket mintegy kiszaggató, csavaró, fúró és mindenkép súlyos fájdalom lepi meg. Tagjaik is, a' karok, czombok, lábszárak, mint midőn a' legforróbb csűztól gyötörtetnek, fájni kezdenek. Némellyeket ágyék — másokat bokáig terjedő ül-fájdalom gyötör. Mások inkább ujaik', kezök' 's lábaik' izeikben érzik a' fájdalmakat, mások inkább az izmos részekben. Vannak kiket valamelly kicsiny helyen nehéz égetés bánt, mintha eleven láng érné tagjukat. Némellykor tetemsulynál, hangyazsibongás' érzésénél vagy izombeli erejek' tehetlenségénél nein vesznek mást magokon észre a'betegek. Ezekhez mellégetés, némellykor nehéz lélekzés járul. Némellyek szokatlan 's ok nélküli szomorúságokban előérzik a' betegséget. Mindjárt a' kór' kezdetével a' betegek kábultak, szédülök, ostobák, álmatlanok lesznek. Szenifényök koronként és hirtelen megcsonkűl, a' betegiség alatt pedig múlékony mor (amaurosis) van rajtok, melly hirtelen elhagyja őket, és ismét hirtelen