Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 12. kötet, 10-12. sz. (1833)

1833. Tizenkettődik füzet

198 I. Értekezések, apróbb közlések, kivonat ok. b) A' gö r v é 1 y k ó r b a n. A' görvélykór szét» terjedett, a' beteget elidomtalanító, hosszú orvoslást kivánó baj. A' reá való hajlam többnyire együtt született, főkép azon gyermek, kinek anyja görvélyes volt, ezen bajtól ritkán marad menten. A' baj jobbadán a' 2dik és hatodik esztendő közt (tehát az első fogzás bevégezlév el, és a' második kezdetével) fejlődik ki, ollykor a' pelyhede's idejére marad, vagy épen a' elimactericus esztendők körül riigyel ki ; ollykor azonban vaíamelly forró betegség is létre csaholhatja a' testben lappangó hajlamot. — Az ügy nevezett mirigyes küíemény vagy is görvélyes arczidomiílat (physiognomia): szőke haj , nagy kék szemek, megvastagodott felső ajk és czimpák, széles állkapocs, fehér petyhedt bőr, 's tb — nincs mindig meg.— Valamint lappangó, elrejtezett rüh , és köszvény vagyon, úgy van elrejtezett görvélykór (scrophulosis) is, melly ollykor mélyen gyökerűlvén, belső életmüvekben dulong, nevezetes zsigerek' gyuladását táplálja, a' nélkül, hogy nyomára lehetne akadni. — Lugol szerint a' görvélyes hajI amot, és bontakozó betegséget a' következő tüneményekből lehet gyanítani : a'test tökéletlenül fejiedik; a'szemek kicsinyek, szünet nélkül könnyezők; a' szemhejszélek beárpásodnak; a'végtagokat könnyen megvevén a' hideg, azok mind untalan kivörellenek (pernio), a'beteget nátha, orbánczos gyuladások, tartós, izromonként visszatérengő , egyoldali pöröly veréshöz hasonló kopogó , vagy kaponya alatt olvasztott ólom gyanánt hullámzó érzelemmel járó fejfájások gyakorta megkeresik; nagyott hallás, nehézlátás, a' léleknek különös zavara, melly mégis a' beköszöntő nálhára azonnal elmúlik, hirtelen elbágya-