Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 12. kötet, 10-12. sz. (1833)

1833. Tizenkettődik füzet

4) Az Adelajd forrás víz' gyógyerei. 199 dás, melly ágyban fekve meg nő, nyugtalan álom, a' kezek és lábakkal vidtánczként való hánykolódás , szorongás, nyughatatlanság. — A' görvélyes kórjelek tömérdek számát kiki ismeri ; a' tarkón lévő mirigyek megkeményedései, daganatai, elgenyedései ; millyek a' hónaljon , és czombhajlásban ,is tapasztaltatnak; illy állapot lepi meg a' fodormiiígyeket is; rosz emésztés, a' bél huzamnak savanyúsága, eltaknyosodása; püffedt altest, hasrekedés , vagy hasmenés, fííge (fűsziníí), savanyú szagú székek , ótvaras fej, sömör és más kütegek ; szemgyuladások , soványodás , orr, fül, és nemző részbeli takar; hüses csontfekélyek, végre csontpuhúlás , az izületek daganatai, görbedései, ferdülesei, mint a'csontsenyvben. — Ha a' görvélyhajlam , vagy maga a' görvelykór tökéletesen meg nem gyógyitalilc , ligy a' későbbi esztendőkben belső életmüvek betegségei szármozhatnak , p. o. görvélyes (gümőcsös) tüdővész , ezen kivűl a' némbereknél az emlők és méh keményedései, kőkemei.— Lugol a' görvelykórnak legveszedelmesebb eseteiben az ibolóval különös és szinte hihetetlen foganatokat eszközlött. Az Adelajdforrásvizet az ibőlónál még nagyobbra kell becsülnünk , mivel az ibolón (és büzlőn) kivűl, még szénsavas szikagot, és szénsavas földeket, neiu különben konyhasót is foglal magában, melly gyógyelemek az ibolo' erejét igen öregbítik. — A' lugsónemii (égvényes, alkalinus) konyhasós víz már régtől fogva különös jó szernek tartaték a' görvélykór ellen. — Ezen betegségben az első utakban savanyuság divatozik, valamint az egész testnek minden nedveiben, honnét az égvényes szerek nagy foganata ezen betegség ellen kitetszik,