Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 12. kötet, 10-12. sz. (1833)
1833. Tizenkettődik füzet
142 I. Értekezések, apróbb közlések, kivonat ok. Az eddig előadott készítéseknél ,' r mint olvasóink látták, mindenkor fűzhéjból állitatott elő a' fiizedék. B rácon not ellenben megvizsgálván a' nyárfa' héját, abban nyáradékon (populina) kivűl füzedéket is lelt, 's ennek következő igen egyszerű készítése' módját ajánlja (Hep. X'XXVI. 1. 287). T. i. a' nyárfahéj' főzete eczetsavas ólmacscsal vegyítetik, a' folyadék lesziíretvén kénsav adatik hozzá, hogy igy a' felesleges ólomsó eltávolitassék, ujabb leszűretés után a' folyóság legőzöltetik, 's miután állati szén' hozzátétele által színe vétetett, .á' kihűlt 's iljra leszúrt folyadékból a' füzedékjegek "szé kiválnak. A' nyáradékot a' további munkálat alá vetett maradékból volt szerencséje a' szerzőnek kivonnia. Már itt azon kérdés fejlődik ki, melly fajai a' fűz- 's a' nyárfáknak adnak legtöbb füzedéket? 's mikor van a' héj' beszedésének legalkalmasb ideje? A' vélemények ezekre nézve is különbözők. L e roux szerint a' szívós fűz foglal legtöbb füzedéket, evvel dolgozik Peschier is, ki szerint a' fejér fűzben (salix alba) csak fölötte kevés jegedhető fiizedék találtatik, Braconnot szerint pedig semmi, azonban Cay-Lussac épen ebből készíti füzedékét. A' lándzsás (salix hastata) és jókori fűz (s. praecox) Br. szerint nem jegedhető , felette keserű ízű elvet foglalnak magokban; az egyhímes fűz'(s. monandra) fiatal ágai' héjának egy fontja csak két nehezék füzedéket ad , az idősbeké Leroux szerint többet. Ezekből készíték Le-Boyer és Tingry is a' magok füzedékét. Braconnot is megvizsgálta a'fűz'külön nemeit e' tekintetből. Tapasztalása szerint a' mondola- és szívós fűzfa (s. amygdalina, helix) jegedhető fiize-