Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 12. kötet, 10-12. sz. (1833)

1833. Tizedik és tizenegyedik füzet

10 I. Érteke/lések, apróbb közlések, kivonatok. reses : az utóbbik esetben azt nézzük csekély , vagy nagy-e a' veresség, 's csekély vagy egész kiterjedésben lepi - e el a' szem' fejérét. Továbbá különbözik a' veresség' formája is , t. i. az vagy egyenlő, vagy nyaláb-, v. gyiirüforma 's a' szaruhártya körül legnagyobb. Némelíyeknél a' köthártya tiszta fejér nu'g a' szemhez nem érünk; ellenben illessük azt ujunkkal bármelly gyengén, nagy érzékenysége miatt azonnal megvérmesedik. Éltesebb embereknél a' nélkül hogy a' szem tulajdonképen veres volna, a' köthártyában több, vérrel tölt edények látatnak. Ezen hártya' verességével gyakran annak kifékélyedése, még gyakrabban pedig annak dagadt volta jár. Illy daganatok nagyok vagy kicsinyek, kemények vagy lágyak, egyenlők vagy egyenetlenek. Ezen egyenetlen daganata vagy inkább megvastagodása a' köthártyának sokszor háromszegletü 's hegyével közönségesen a' szaruhártya' közepét éri-el. A' tiilkhártyánál mindenek előtt annak színére ügyelünk. Gyenge gyermekeknél , egészséges állapotban kéklő , mivel vékony és finom szövetén az edényhártya' edényei átlátszanak]; felserdülteknél sűrűbb 's erősebb lévén, fejér. Szembajokban gyakran veres, nagyobb kisebb mértékben és kiterjedésben; néha szennyes-kékes, kivált a' szaruhártya' széle körül : melly esetekben az a' szaruhártya körül többnyire kitágult is és vagy gyürüformán fölemelkedett vagy több egyenetlen daganatot mutató. A' szaruhártya' vizsgálatánál először is az azt fedő köthártyát tekintjük meg, nem látszanak-e benne reczeformán elágadzó véredénykék, daganat, veresség, a' szövemény' teljes elváltozása. Nem ritkán a' tiilkhártya' köthártyájának megkérgesedései