Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 12. kötet, 10-12. sz. (1833)
1833. Tizedik és tizenegyedik füzet
1) A' beteg szernek' megvizsgálása. 11 egész a' szaruhártya' köthártyájáig terjednek, mint felebb mondatott. A' mi már magát a' szaruhártyát illeti, az rendellenes állapotban sokszor kelletinél nagyobb vagy kisebb; domboruságára nézve ismét boltosabb vagy laposabb mint rendszerint. Néha tekeforma kiállása vétetik észre, mellyel néha állománya' megvastagodása is jár. Különös figyelmet érdemel ezen hártyának átlátszósága. Öregeknél gyakran egy kör - vagy ívképii elhomályodás látszik ezen hártya' széle körül. Hogyha a' szaruhártyának nem a' szelén, hanem valamelly más helyén találtatnék illy elhomályodása: pontosan meg kell jegyezni annak helyét, színét, kiterjedését, annak felületét, melly domború, lapos vagy homorú lehet, határai pedig vagy elhatározottak vagy észrevétlenül elenyészők. Akkor is el szokott homályosodni a' szaruhártya, ha idegen testek tapadnak reá vagy hatnak be állományába ; ekkor az idegen test' helyzetét és minemiiségét fürkésszük ki. Továbbá elsötétedik ezen hártya fekélyek által is, mcllyeknek helyét, terjedelmét 's mélységét vesszük szemügyre. Keresztülható fekélykéknél az elülső szemcsarnok elenyészik, a' szivárvány pedig a' szaruhártyához tapad, sőt egy része ki is iszamodik néha a' szaruhártya' nyilasán , 's e' fölött egy sötétbarna domborodás' formájában látható. Yégre előfordulhatnak rajta sebek is, melylyeknek hasonlókép megjegyezzük nagyságát, helyzetét , irányát és mélységét. Az elülső szemcsarnoknál arra ügyelünk, szokott kiterjedésü-e, vagy felette nagy, rendkiviíl kicsiny vagy épen elenyészett-e. Maga a' benne foglaltató vizes nedv átlátszó vagy nagyobb kisebb mértékben homályos: a' mi idegen nedveknek (vér,