Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 10. kötet, 4-6. sz. (1833)

1833. Ötödik füzet

1) Budán vörhenyjárvány. 93 hetnek is. Az organismusnak tehetsége által a' gerjes vörhenykór képes ragályt előhozni, melly más emberekben hasonló betegséget hoz elő, millyennek maga volt terménye. Az efféle betegségek fajai és alakai nem igen változnak ; a' vörhenytől gerjesen meglepett másokat csak vörhennyel képes befertezni. A' testbe fogadott vörhenyméreg a' vért látszik megtámadni, 's annak képződékenységét rendkivül öregbíteni, mi által az organismusnak képző rendszere rendkívüli erőlködésekre kénytetik, ugy anynyira, hogy a* vörhenybetegek már egynehány nap alatt szerfelett kiaszva találtatnak. A' bőrrendszer teszi általában a' valóságos képző 's pótló rendszert. Minden el- és kiválasztások a' bőrben , ennek különféle türemleteiben és módosításaiban történnek ; valamint ugyancsak a' bőrrendszeren által fogadtatnak a' testbe minden külanyagok és más bár melly behatások. — A' képző élet' minden életműveinek legnevezetesebb részei valóban a' bőrrendszerből állanak , honnét ezeknek részvételét lehet magyarázni az életműségnek minden változásaiban. Az embernek betegségei jobbadán a' bőrrendszerben mint minden egyébb életművek létalapos térészében (pars constitutiva) telepednek - meg. A' gyermeki Organismus, gazdagabb az idegek és edények dolgábul, vére képződékenysége előkelőbb mint a' későbbi korban, innét van a' gyermekek bőrének nagyobb munkássága, a' nedveknek abba való bővebb folyamata, és annak élénkebb pótló ereje; honnét a' gyermekkornak küteges hajlandóságát megérthetjük. Hogy a' bőrvirágok a' nedveknek bőrbe történő bővebb tolongásábulszármaznak, a' bőrizgató szerek (epispastica) bizonyítják, valamint azon sze-