Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 10. kötet, 4-6. sz. (1833)

1833. Negyedik füzet

A' vilinyei és parádi vizek. 73 (passiv.) nyákfolyások, fejér folyás, nyákos aranyér — ; d) hud- és nemi részek' bajai, kivált föveny és kő — ; e) idült bőrbetegségek, makacs fekélyek— ; f) görvély és angolkor—; g) idült köszvényes es csúzos bántalmak ellen. Bujasenyves bajok általok súlyosodnak; ellenben a' mehádiai hévvizek'használata után utógyógyításképen felette ajánlatosak. A' hideg gyógy viznek helybeli alkalmazása is igen ajánltatik gyengeségbeli localis fejszenvedések ellen. — Ellen javaslatok (akar hidegen , akar melegítve kívánná valaki fürdőül használni): vértelj , cselekvőleges vértorlások, vérfolyásokra való hajlandóság. HEVESnek fődísze Párád. Illik megemlítenünk, hogy a' Mátra, mellynek tövében díszlik, áll vasdadból (basaltes), homokkőből, agyagpalából és bársonykőből, 's benne kénkövecs, kőolaj , gipsz, keserüsó , timsó és vasgálicz bőven találtatik. Ezekből t. i. kiviláglik természete a' mátrai érczes vizeknek, mellyekben nem kevés szénsav, vas, timsó és kén találtatik. Párád maga Egertől négy, Gyöngyöstől negyedfel óra járás, Pesthez 12 mérföld ; 's Mátrának egyik igen szép virányos völgyében van elrejtve. Éghajlata egészséges , szelid ; martiusban már ment minden hótól. Három féle nemű forrást különböztetünk itt meg; a) kénes savanyumz húrom helyen bugyogki: fekete, közép 's fejér forrás neveik. Fakadnak homokkőből , melly felső rétegében nagyobb , lejebb kisebb szemölcskőrszemekből van öszvetévé, sok csillomrétecskéket és vasjegeket (ferr. crypt.) foglal magában, 'sa'levegőnek kitéve timsó- és vastartalmú fövénnyé mállik szét. Ez magyarázza meg