Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 10. kötet, 4-6. sz. (1833)

1833. Negyedik füzet

74 II. Literatura. ~ azt, miképen az ezen szirtekből fakadó forrásokban kénített gyúló (gas hydrogenium sulfuratum), egyszersmind szénsavas vasag is találtatik. — Az első rendbeli források vize tiszta, kénes szagú, kellemetes savanyúdad ízű, sok buborékot hány. A' közép ésfejér forrásinérséke 16°, a'feketéé 15° R., midőn a' levegő 24° R. Kitéve a' levegőnek több ideig, a' víz zavaros leszen, a' fekete forrásé feketés, a' másik kettőé fejéres. Nyilt edényekben, még inkább főzetve , a' viz majdnem minden szagát és ízét elveszti. 'Jól bedugott palaczokban ellenben csak keveset veszít szállékony vegyrészeiből. Kitaibel szerint igen sok szénsavat foglal e' viz magában (100 • új vízben OOnél több szénsavat), sok ként (kénített gyúló' képében), kőbalzamot (naphtha), szénsavas keseragot és mészagot (24 latban 3 szemert) és szén-, só- és kénsavas szikagot (5 szemert 24 latban). A' fekete forrás' váladékában , (néha a' közepében is , a' fejérében soha) vasat is lelt K. — Legnagyobb divatban a' fekete forrás' ivása vagyon. b) A' vasas viz, melly az elébbenitől letalaposan különbözik, fél órányira Párád' falvától, agyagrétegből fakad. Tiszta , szinetlen , rágcsáló ízű , gyöngyöző ; mérséke 10° 11., kevesebb benne a' só mint az előbbiben, de annál több a' vas ; a' miért sok vasas váladékot rak-le 's a' fejér ruhát barnára festi. c) A' timsás viz egy Párádhoz képest kelet felé fekvő, igen kellemetes völgyben fakad, hol már 1778 óta diszlik egy timsógyár. Ezen forrás nem igen gazdag, néha , forró nyárban , egészen is kiszárad. Fakad pedig timsó-tartalmas bársonykőből; tiszta , világos barna szinű, édeskés, összehúzó ízű, a' fürdőkádakat sárgás barnára festi , a' tölgy fahéj'