Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 10. kötet, 4-6. sz. (1833)

1833. Negyedik füzet

4) Néhány szó a' lakárról. 61 lehetségesnek lenni, a' bnjasenyves fekélynek egyedül tisztán tartás, es az evnek (Jauche) gyakor leöblítése által eszközlött begyógyítása bizonyít; a' helybeli méregnek fölszivása azonban nem mindég gátoltathatik-meg, honnét a' betegnek hibás magaviselete alatt, ha bár a' természet az említett tapasztalási oknál fogva a' bujasenyv ezen alakét nem ritkán az orvosnak minden beavatkozása nélkül meggyógyítja is, a' bujasenyves fertezésnek későbbi foganatai mindenkor el nem keriiltethetnek. A' takarnak gyakor következése hugycsőszükülés szokott lenni, melly bajt egyedül ott gondolom támadni , hol csak fölületes fölevődés (excoriatio superficialis) vagy fekélyecske volt jelen , hol tehát a' harmadik rendű takarnak volt helye, merthogy magyarázhatnék másként azt meg, hogy az említett szűkülések csak itt ott szétszórva támadnak, sőt, a' kémlelő orvos tapérzékeibe több ollyak akadnak, ha a' szűkűlés egyedül gyuladásnak volna szüleménye , a' leghevesebb egész a' vizellőhólyagig terjedő gyuladásoknál miért nem lehet szűküléseket a' hudcsőnek minden pontján tapasztalni? hogy itt a' düllmirígynek avagy az alsóbb mirigyeknek rokonszenvileg származott daganatát, melly niunkaművileg szinte képes szűkülést okozni, kivegyem , az magátul értetik. Részemről lígy hiszem , hogy a' (takarnak különböző alakát a' fertező anyag hatásának ereje, és a' visszahatásnak foka határozza-meg, a' mit csak ugyan a' tapasztalás is bizonyít, a' mennyiben ugy tapasztaljuk, hogy a' takar ugyanazon emberben különböző időben különböző fokig fejlődik-ki, ön kezem alatt is voltak négy takaros betegek , kik ugyan