Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 10. kötet, 4-6. sz. (1833)

1833. Negyedik füzet

4) Néhány szó a' lakárról. 61 lehetségesnek lenni, a' bnjasenyves fekélynek egye­dül tisztán tartás, es az evnek (Jauche) gyakor le­öblítése által eszközlött begyógyítása bizonyít; a' helybeli méregnek fölszivása azonban nem mindég gátoltathatik-meg, honnét a' betegnek hibás magavi­selete alatt, ha bár a' természet az említett tapasz­talási oknál fogva a' bujasenyv ezen alakét nem rit­kán az orvosnak minden beavatkozása nélkül meg­gyógyítja is, a' bujasenyves fertezésnek későbbi fo­ganatai mindenkor el nem keriiltethetnek. A' takarnak gyakor következése hugycsőszükü­lés szokott lenni, melly bajt egyedül ott gondolom támadni , hol csak fölületes fölevődés (excoriatio su­perficialis) vagy fekélyecske volt jelen , hol tehát a' harmadik rendű takarnak volt helye, merthogy ma­gyarázhatnék másként azt meg, hogy az említett szűkülések csak itt ott szétszórva támadnak, sőt, a' kémlelő orvos tapérzékeibe több ollyak akadnak, ha a' szűkűlés egyedül gyuladásnak volna szüleménye , a' leghevesebb egész a' vizellőhólyagig terjedő gyu­ladásoknál miért nem lehet szűküléseket a' hudcső­nek minden pontján tapasztalni? hogy itt a' düllmi­rígynek avagy az alsóbb mirigyeknek rokonszenvileg származott daganatát, melly niunkaművileg szinte képes szűkülést okozni, kivegyem , az magátul ér­tetik. Részemről lígy hiszem , hogy a' (takarnak kü­lönböző alakát a' fertező anyag hatásának ereje, és a' visszahatásnak foka határozza-meg, a' mit csak ugyan a' tapasztalás is bizonyít, a' mennyiben ugy tapasztaljuk, hogy a' takar ugyanazon emberben kü­lönböző időben különböző fokig fejlődik-ki, ön ke­zem alatt is voltak négy takaros betegek , kik ugyan

Next

/
Thumbnails
Contents