Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 10. kötet, 4-6. sz. (1833)
1833. Negyedik füzet
r 60 I. Értekezések , apróbb közlések, kivonatok. mutat a' mindennapi tapasztalás nem csak a* fertőzés után támadt takárnál, hanem minden más a' testbe kívülről jutott izgató szer, ügy a' vizellct más okbul történt megcsípősödése után is. 2) A' fertező anyag erőbeli hatását külöli, a' kívül, hogy a'húgycső takonyhártyájára étető- vagy pusztítólag munkolkodnék , minek vagy a' méreg csekélyebb töménysége, vagy a' résznek nagyobb viszszahatása az oka, illyenkor a' közönséges, vagy mint mondhatom mindennapi alaka szármozik a' takárnak , melly a' takonyhártyának különböző fokig fejlődött gyuladásában áll, és mint minden más takonyhártyának fölületes gyuladása két t. i. az izgatási, és elválasztási időszakon fut által. 3) A' fertező anyag mint valóságos erőbeli étetőszer (cauterium dynamicum) munkálkodik , és fölületes kicserepedzést, fölevést, avagy valóságos fekélyt okoz, mellyet a' takonyhártyának különböző terjedésű gyuladt karimája környékei ; ezen takáralaknál a' gyuladás és minden egyébb tünemények hevesebbek, a' fájdalom inkább egy helyen öszvegyűl (concentralur), szúró inkább mint égető, a' választmány (secretum) evnemű étető természetű , nem ritkán vérvonalakkal vegyült, a' fekélynek ösztöne minden ösmert heves tüneményeit okozza a' takárnak, a'takáros folyadéknak csipős tulajdona gyakorta makktyűlobot vagy is fitymaszort (phymosis) szül, midőn aztán a' makktyú alatt könnyen valóságos rákfekélyek támadnak. A' már meglevő fekélynek vagy fölületes fölevődésnek tovább harapódzása a' hudcsőnek vizellfttel történő gyakori öblöngetése által meggátoltatik , s az által csak nem mindenkor begyógyul, a' mit