Bugát Pál - Schedel Ferenc: Orvosi Tár, 3. évfolyam 9. kötet, 1-3. sz., Orvosi szókönyv (1833)

1833. Első füzet

2f> I. Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. lekben, mellyek a' látást többé kevesbbé sértik, a/, ebbeli állás tartós ; 8) a' nyavalyatörésben az ostrom alatt; 9.) a' csecsemők' átizzadó agylobjok első időszakának végén , mc-g az utolsónak kezdetén. A* nyavalyának kezdetekor hihetőleg következése a' magosólt agycselekvőségnél fogva föltett világ iránti érzékenységnek: a' később lefolyásban, az egyes szemizom idegeknek azátizzadat által föltett bénulásuk. I\.) Aláfelé. Az ebbeli állásnak jelesebb lépcsőnkénti különbségei vannak, mint az előbbinek, minthogy a' szemgolyó a' szemüreget néha oda hagyja, és többé kevesbbé mélyen jut alá felé, vagy csak az egyik szemen, a'mi leggyakrabb, vagy mindkettőn, és egyedül az alá és kifeléi állásokkal. A' látásra nézve kisebb fokban , az alsó szemhéjnak csekélyebb szélessége miatt csak ritkán igen ártalmas, az alsó szemhéjnak áll sa és fekte pedig, ha magas fokot ért, tetemes változatokat szenved, és így a'látérzék tartósan, vagy csak rövid időre is megszűnt. Találtatik a' következendő nyavalyákban. 1.) a' térimére nagy szürke hályogban , eleinte itten mulandó, későbbre pedig tartóssá leszen, a'fölső szemhéj is aztán szélesebbnek jelen meg; 2.) a' szaruhártya foltokban ezen hártyának alsó lapján; 3.) egy a' szivárványnak fölső szélén találtató új szemfénnyel ; 4.) a' fölső ferde izomnak bénulásával a' szem aláés kifelé áll, a' fölső egyenesével pedig alá felé, és ha a' külső egyenes és bénult egyszersmind , aláés befelé; 5.) alá és befelé a' könymirigynek valamelly nagyobb nyavalyájával; 6.) a' szemüreg' fölső falának csontkinövéseivel, az ottani tályogokkal és pöfctegekkel a' homloköbölben; 7.) az együtt született vízfejjel, és a' későbben szerzett idülttel, egykorú-