Bugát Pál - Schedel Ferenc: Orvosi Tár, 3. évfolyam 9. kötet, 1-3. sz., Orvosi szókönyv (1833)

1833. Első füzet

2) Vegyes közlések ki vonalokban. 61 lag mind a' két szemen, a' szemhéjak rezketegével egyet ember.; 8.) csekélyebb fokban, a' féloldali szélhüdésnél, mint egy fölső szemizoin bénulásának következete ; ezen állás itten gyakran tartós , és a' fölső szem héjnak bénulásával köttetik öszve ; 9.) legmagasb foka ezen állásnak , melly nagyobbára mind a' két szemet lepi meg, a' szemkidíílés (ophthalmoptosis) mint minden szemizom' bénulásának következete; és állandó. — V.) Befelé. Ez, meg a' következő, az az kifelé állás kancsalságnak (strabismus) mondatik, ez ahhoz képest hogy gyakrabban fordul elő, meghaladja az utolsót; vagy csak az egyik szemet lepi meg, vagy mindkettőt egyszersmind, és leginkább a' gyermekkorban, leggyakrabban csak lassanként, ritkán hirtelen. Csekélyebb fokban a' látás nem szenved rövidséget, később a' nagyobb kikcpződéssfel a' betegek csak homályosan látják a' tárgyakat, néha kettősen is. Hellyel közzel együttszületett, az egész életen által tart , de el is enyészik az okoknak eltávoztatásuk után ; 1.) mindkét szerien, az együttszült szürkehályoggal (cataracta congenita), ha a' szenifénynek csak belső fele homályodon meg, nem ritkán a'szemgolyoknak állandó lebegesükkel; 2.) a' szaruhártyának belső felén lévő foltokkal, mellyek messze terjednek a' halantéktáj felé ; 3.) ritkán a' láterőnek egyenetlenségénél fogvást tétetve föl; 4.) szint' illy ritkán a' külső egyenes szeniizomnak bénulásával; 5.) a' férges bajokban, a' hasi belrészek munkáiatábani háborodással ; 6.) ez, meg a' következendő állás az agynak, nevezet szerint a' fenekén a' láthalmokon meg látidegeken létező életmivi hibáival is találtatik ; így az ezen részekhez szomszéd csontoknak nyavalyáival is, és nem