Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizedik füzet

86 III. Vegyes tudósítások. teli vannak nedvvel , ott a' mellbeszéd kisebbszík; minél kevesebb bennük a' nedv, annál világosabb a' mellbeszéd; mivel ekkor a' légcsővekkel szabadabb a' közködés ; másként szinte eltompul a' mellbeszéd, hol az öblösségek, vagy ezeknek a' légcsövekkel való közködései takonnyal vannak előzőnive. —- Collin és Cruveilhier tapasztalták, hogy a' mellbeszédnek ott is lehet helye , hol az elmájult tüdőnek része a" gőgsíphoz közel esik, 's általa a' légcsőveknek több és bővebb ágai hatnak keresztül. — Mekegő, vagy is kecskemellbeszédnek — aigophonia, resonance chcvrotante — neveztetik azon még magánál a' beteg szavánál is erősebb tisztább szózat, melly mintegy ezüst hangú, rezgő lévén kiki marad, melly nem annyira a' beteg szózatja, mint ennek visszhangja lehet, 's a' kecske mekegéséhoz hasonlít. — A' mekegő mellbeszéd a' mellnek egész körületén tapasztaltatik, leggyakrabban mégis az orjakközti tájon — plaga inter spinam dorsi — a' lapcsont belső szélén, 's ennek alsó szegletén és külső széle közé vett vidéken; melly ha mindkét oldalon megjelenik, kétesek vagyunk, váljon betegségnek tulajdonítsuk-e, mivel több ép embernél is tapasztaltatik illyes erősebb hangzat. — A' mekegő mellbeszéd néinellyek tapasztalása szerint a' mellhártya üregében nedvet avagy elég sűrű álhártyakat látszik bizonyítani, fia az átizzadat vagy igen nagy, vagy igen csekély mennyiségben vagyon, akkor ezen tünemény nem hallik. — Azon helyeken, hol az átizzadat a' légcső valamellyik nagyobb ágához közel esik , ott a' légcsőbeszédhöz — bronchophonia —- mekegés —aigophonia— szegődik; mellyek egymással különös hangváltozatot nemzenek,