Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizedik füzet

3) A' hangtöineszi kórhatárzat. 87 ahoz hasonlót, millyent az ajkak közé vett réz vagy nádlemez beszéd közben előhozni szokott. A' mekegés hallására kívántatik, hogy a' hangtömesz erősebben nyomassék a' mellhöz, más véggel pedig a* fülhöz csak gyöngéden tartassék. Laennec ítélete szerint a' mekegő mellbeszédnek oka a'szózatnak savós nedv felett való rezgésében áll. A' lehelés és szózatnak tüneményei. Itt azon kórjelek hordatnak fól , mellyek érczes lehelés , vissza hangzat, és csengésnek mondatnak. IIa azon betegek , kiknél a' mellhártya sípolyos csatorna által egyesül a' légcsővekkel, és levegő van a' niellhártya üregében ; vagy kiknél a' légcsővekkel közösülésben lévő vagy nem lévő víznedv kicintődés van jelen; végre ha azon betegek kiknél vékony falú de terjedt öblösségek vannak a' tüdőkben, lehelnek , vagy ltöhögcsélnek: nálok különös és tulajdon tüneményeket tapasztalunk; még pedig az első esetekben érczes lehelést, és visszahangzást, a' harmadikban érczes csengést; azon esetben pedig, hol semmiféle légcsővi sipoly sincs jelen, egyedül csengés hallatszik. — Érczes lehelésnek — respiratio metallica — mondatik , hol erősebben lehelvén, olly hang támad, mintha érczlégelybe *) — palaczkba — fújnánk; hasonló ehöz az érczes visszahangzat — resonantia metallica. — Az érczes csengés — tinnitus metailicus — azon hanghoz hasonlít, melly az üveg, vagy érczlégelybe hulló homok, vagy föveny *) ÍJ. Páris Pápai deák-magyar , e's magyar-deák lexicona közé szorífoti G'lossariolnmáf , meltyben főkép a' Magyarországi decrétunioklia találtatott szavak foglaltatnak ; Butellia-légely. Butiníferi-király italára gondot viselők- J.égelyliordozók.