Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizedik füzet

80 III. Vegyes tudósítások. lésnek hangfaja nem mindég beteges állapotot, hanem azon részeknek öregbedett munkásságát is jelenti, mellyekben helye van. Azért a' tüdőlobban gyermeki hangzaté lehelés a' tüdők lobtól ment részeiben tapasztaltatik, mert ezek veszik illykor a'loblepte részek elnyomott munkásságát magokra. — Gyermeki hangzaté lehelést azonban a' nehéz lehelésben (dispnoea) és a' méhgörcsös fulladozásban is tapasztalhatni. — Némellyek az erősebb lehelést mint az érkező tüdőlobnak jelét is vevék észre. —A' lehelési csörgésnek gyöngesége különbözik , és a' mellnek gyönge mozgásaitól, vagy a' légcsőágaknak — rami bronchiales — takonnyal vagy a' fölpuffadó takonyhártya által történő duguláséiul függ. — A' lehelési zörej hibázik ott, hol a' tüdőket lég meg nem járhatja, hol a' tüdők a' mellüregben lég vagy más test által öszvenyomatnak, és a' tüdőknek egész környékén csak ritkán tapasztaltatik. A' tüdők alapjánál, és a' vállpereczek táján ezen állapot talán soha sem véíeték észre. — A' légcsővi lehelés — respiratio bronchialis — ollykor más helyeken tapasztaltatik, mint ép állapotban, a' mi történik, hol légcsővekkel — bronchia — közlődő üregek vannak jelen. A' tüdőmájnlás alatt egyedül légcsővi lehelésnek van helye. — Ezen változásokon kivül az erőre nézve , vannak még mások, mellyek a' lehelés hangának sajátságaiból erednek, illyek : a) az üreges, vagy barlangos lehelés — respiratio cavernosa — melly a' légcsővitűl annyiban különbőz, hogy a' lég mintegy nagyobb üregbe hallik rohanni, mint a' légcső vek belsője — capacitas — teszen ; ha az üre gnek jelenlétét nem lehetne jól kivenni, akkor a' kórhatárzat a* szózatnak és köhögésnek tüneményem alapul. — b)