Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizedik füzet

3) A' hangtöineszi kórhatárzat. 79 a' szív mélyebben hatna a' mellgátorba vissza. — A' szív különbféle részeinek viszonyos öszvehuzódásai különféle kivehetetlen zörejt tesznek, mellyek még is hangtömesz segedelmével tisztán hallathatnak. Ep állapotban azon idő alatt, hogy a'szívnek egydebbenése éreztetik, kettős hang hallik, az egyik tiszta sebes, 's azon hanghoz hasonló, melly a' fúvónak szelőhöz közeledik, a' pitvaroknak Öszvebuzódása alatt; a' másik tompább, hosszabb, az üterek verésével esik öszve, és ez a' szívgyomrok által hozatik elő. A' jobb üregeknek zöreje a' mellnek alsó vidékén , a' bal oldaliaké, pedig az említett bordák porczai közt hallatnak. A' kövér emberekben ügy tapasztalni, hogy a' szívpitvarok zörgése a' vállpereczek alatt kivehetőbb legyen, mint a' gyomroké. Ha a' szív a' mellhártya , vagy tiidők által valamennyire fedeztetik, hanga kevesbé tiszta. — Rend • aránynak (rhythmus) nevezzük a' szív öszvehuzódásai és tágulásai közt divatló viszonyt. Ep állapotban az egész időnek harmadrészénél valamivel kevesebb kívántatik a' pitvarok öszvehuzódására a' negyedik időrész a' közbe eső nyugalomra, a' többi idő pedig a' szívgyomrok öszvehuzódására megyen föl. Beteges tünemények. A" hallgatódzás által észrevehető kórjelek négy rendre osztathatnak: a) mellyek a' lehelés, b) a' szózat, c) a' lehelés és szózat, d) a' szíven tapasztaltatnak. Lehe lé sí tünemények. A' lehelés hangja vagy erősebb , vagy gyöngébb , vagy épen semmi, vagy hasonló ahoz , mellyet fölebb gőgsípi lehelésnek mondánk, vagy tiszta, vagy különféle morajokkal vegyített. — Az ép erősebb lehelés az; mellyet fölebb gyermeki lehelésnek neveztünk; melly lebe-