Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizedik füzet

s I. Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. tükröt elővévén meggyőződött: mindazáltal láttehetsége minden hiba nélkül volt, mert írt is, olvasott is, 's minden közelebb lévő tárgyakat jól megtudott különböztetni; egyedül a' távolban láta valamivel roszabbúl. Hanem két esztendőtől fogva jobbik szemen látását lassanként elvesztette , ügy hogy már csak a' világosságot érezné; bal szemével .pedig nagyobb tárgyakat veve csak, 's elég gyengén észre. Megvizsgálván szemeit, legott mind a' kettőn egy iszonyú nagy szürke hályog láttatott. T. i. a' meddig a' szarvhártya ért, megette szürkés fehér? lefelé kissé sárga homályosodást lehetett látni; melly a' bal szemen még áttetsző volt 's kevesbbé tömött mint a* jobbikon. De néhány hónap múlva a' bal szem homályosodása is öregbedett 's a' láttehetséget egészen eltörölvén , egyedül a' világosság' érzését hagyá-fenn. Szemfény , szivárványhártya egy szemen sem látszott; hanem a' belső szemszegletben , a' sugárszálag (ligám, ciliare) mellett két keskeny mintegy fertály vonalnyi szélességű 's másodfél vonalnyi hosszaságú csík látszott azon helyet megjelelni, mellyhez a' szivárvány tapadni szokott. Felette hasonló eset ez ahhoz, mellyet Baratt a *) szemlélt, mert itt is együtt volt a' szivárvány' hiánya a' szürke hályoggal. Mindazáltal Baratta' esetében azon fiatal ember' szürke hályoga a' jobbik szemben igen mozgékony volt; a' balban, hol ezen mozgékonyság nem vétetett észre, a' hályog körül egy fekete gyiirü vétetett észre, melly elég jó látást engede a' betegnek. A' jobbik szemen a' láltehetség igen meg "J Osscrvazioni praliche siille principal! malafíie Je.«Ii occJii. Milano, 1818. JJ. p. 319.