Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizenegyedik füzet

1) A' magyarországi váltóláz. 43 S'/.okott csillapodása hasonlólag az elcctromagnetismusnak valamelly, a' váltólázak' termődésének nem kedvező változására mutat.— így Schmidt H. (idéz. m. 91. 1.) azt tapasztala, hogy a' légsúlymérű — barometrum — fölmenetele közönségesen a' járvány' roszabbodtával, esése pedig javultával szokott járni, továbbá hogy a' járvány javult, ha a' legnedmérű — hygrometrum — sok nedvességet , roszabúlt ellenben, ha keveset mutatott, melly okkal bizonyára az időérző fogragaszon —Funaria hygrometrica — észrevett jelenet is egybeköttetésben vagyon. Valahányszor ezen kis növény gyíimölcsszárát — Fruchtstil — több napok alatt egyenes vonaldlag ncgéden fölemelé

t a' váltólázjárvány növekedését jóslá , és megfordítva. Annyi bizonyos, hogy a' föld magneticus műveletei , mellyeket a' természettudományos műszerekre gyakorol, több mérföldnyi helyzeteken, a' különböző mélységben és magasságban különbfélék, és bogy idővel ugyanazon helyben is észrevehető változásokat szenvednek (1. Riot's Lehrbuch der Experimentalphysik, Leipzig 1825. 3. R. 23. 1.). Fájdalom ! a' természettudománynak ezen része még legkevesebbé van kifejtve , 's innét nem is bírunk bizonyos ösmeretekkel, hogy mi legyen az, mi a' föld' életerejét — a' magnetismus — bizonyos időkben és helyekben mennyiségére és minéműségére nézve változtatni képes. Annyi (hála egy Humboldt A. fáradozásainak) bizonyos, hogy a' magnetismus tetemes változásai közönségesen valami nagyobb tünemény előtt vagy után szokták magokat külölni; illyenek p. o. a' földindulás, tengerŐzön 's tb. I