Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizenegyedik füzet

130 I. Értekezések, apróbb közlések, ki vonatok, szakadatlamíl hozzáfolydogáló fris víz által nem djítatik, vagy mozgasban nincsen, elhal és megposhad, ha mindjárt semmi életmííbeli állomány közé vegyülve nem volna is. Rothadását azonban a' vizitek a' közévegyült életmüves kiváltképen növényi állományok különösen elősegítik , mellyekbül aztán olly párázat — Effluvium — emelkedik ki, melly az embert beteggé tenni képes. A' mocsár víz' természeti tulajdonai Grogé F. után (1. Gerson nnd Julius Magazin d. ausländischen Lit. 1830.) ezek: spec, nehézsége 1002 13,5° Ri mellett, igen zavaros, és sárgásvörös szitui ; szaga nincs, íze ímelygős ; a' növenyfestvények iránt imámos •— gleichgültig —; őnanyzöldlettel — Chlor-zmn — a' legkisebb adagban vegyítve, azonnal sárgazöld pelyhekben vonatanyag — Extractivstoff — válik-le ; foglal magában egy keves sósavat és mészanyt. Rigaud de Lisle (1. Ideler über deil Ursprung der Feuerkugeln und des Nordlichtes; Berlin 1832. 18.1.) megsüríté a' kipárolt mocsárvizet, és vegybontás — analysis — végett Yauquelinnek átadá, meilybul az tetszet ki, hogy olly életművi anyag volt benne, mcl'y nyugalmas állapotban , pelyhekben vált el , mellyen kívül még hugyany —

ammonium— szénsavas szikag — natrum carbonicum — és zöldlőszikany— Chlornatrium — is foglaltatott benne. De Lisle még azt adja hozzá, bogy a' gőzkörnvékes légen kivíil semmi egyebb szesz sem találtatott benne , és bogy az életművi állományok közt sokkal több növényes mint állati létrészek tapasztaltattak.