Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizenegyedik füzet

1) A' magyarországi váltóláz. 101) sen két körülmény találtatik u. m. kévéssé mozgó víz, és íothadásba kelt növenyek , de nem állati testek. Épen ezért jő elő a' váltóláz olly gyakorta a' mocsáros vidékeken, a' pangó és náddal, kákával benőtt vizeken, a' tenger és folyók özönci után , a' város- és várárkok körül (ha vízzel bővelkednek), a' ristermő földeken, továbbá a' nedves pinczékben a' bástyaboltok — Casematten — alatt üregekben, budárokban és csatornákban, a' kikötőhelyekén és tisztátalan tengerpartokon , a' forró égaly — clima — alatt, és bizonyos időkben a' sűrű erdőkben, hol sokszor a' nedves föld és a' legbiíjabb termés mellett a' gally olly csiatag (ramosus, virgulis refertus. Kresznerics szótár), hogy a' napsugarak a' földet soha nem érhetik, 's tb. Jegyz. Schmidt H. (az idéz. m. 12. 1.) iniígy szól: föl lehetne azon törvényt állítani, hogy hol sok vízfonalak — Confervae — és gombák — Pilze — találtatnak : ott a' váltólázak otthoniak ; egyátaljában a' növényi földrajz — Pflanzengeographie -— legjobb mértéke lenne a' vidékek' egéséges létének. 22. §. A' víz' m i n é m ű s é g e a' m o c s á r o s vidékeken. A' víz legfőbb nemzőanyaga —zeugungsstoíT — a' váltóláznak. Sok rothadt állatitestek előbb szülnek más nyavalyákat, mint váltólázat: valamint a' halmozott rothadó növenyek is, ha poshadó víz egyszersmind jelen nincsen; holott különben a' tiszta , de állott és mintegy elélt víz nem csak hidegleléseket de rosz indulatú enyhiilékeny — remittens — lázakat is képes gerjeszteni. Mert a' víz, ha csak Orv. Tár. VI 11. Köt. 9