Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizenegyedik füzet

1) A' magyarországi váltóláz. 101) hagyom, odvasóimat leginkább Frank József munkájához igazítom (1. az idézett munkában a' 290 és 291. 1.) melly is leginkább tavasszal, és kezdő nyáron szokott tapasztaltatni. A' szövő dések kiös mérésének valóságos ideje a' lázszünet; azoknak tüneményei mutatkoznak ugyan a* láztámadás alatt is , de ekkor könnyen megcsalhatnak, főkép ha ideges természetűek ; a

J láz szünet hordozza magával a' szüvődések* elitelését. 9. §. A'váltólázak némcllycktöl kétségbe hozott, sokaktól pártolt gyulasztó bélege az utolsó G. esztendőben mind Magyarországban, mind a' külföldön is (1. Fhilipson , die Sommerkrankheiten im Jahre 1831. Berlin 1832. 23. 1.). Leginkább tavasszal tapasztaltatott; melly esetben ezen tekintetből, következő esetek történhetnek : 1) hogy valamelly gyulasztó természetű betegség a' váltólázzal ollykép kötethetik öszve, hogy mindketten magokban álló betegségek és tulajdon okokbul szárinozott nyavalyák legyenek ; vagy 2) hogy a' lobbetegség a' váltóláz lefolyta alatt ebből fejlődvén ki, ezzel együtt divatkozik , p. o. a' lépnek gyuladása 's tb. mellyről az utóbajok fölhordásánál leszen aztán szó; és 3) végre a' leggrakrabb eset az , midőn az uralkodó kóralkotmány vagy évszak gyulasztó nemteje — genius — miatt a' váltóláznak minden tüneményeiből izgatott lobtermészet tündöklik ki; melly esetben ugyan a' beálló izzadsággal (ez mostan csekélyebb levén) elhallgatnak a' lázrohamnak legtöbb tüneményei; de az érverés még sem csendesedik le, hanem kemény és apró ; a' vizellet lángszinű , nehezebben törik meg, a' fej valamennyire elfogult , a' lehelés nem egészen szabad, a' gyomor